Prága (Praha) - a Cseh Köztársaság fővárosa a Moldva (Vltava) két partján terül el. Lakosainak száma 1.2 millió fölött van. Már a bronzkor óta lakott terület. Az első itt élő, név szerint ismert néptörzsről, a kelta eredetű bójokról kapta Csehország a Bohémia nevet. A később letelepedett szláv törzsek a Moldva két partján várépítésbe fogtak. Az idők folyamán a két vár, a Hradzsin és a Vysehrad között forgalmas kereskedő város - az Óváros - alakult ki. Prága az 1200-as években a térség egyik leggazdagabb, legfejlettebb települése lett. Nagyon sok temploma, ötvennél több kőháza és egy kőhídja volt. Az ország fénykora II. Premysl Ottokár uralkodásának idejére esett, amikor a cseh király hatalma egészen az Adriai-tengerig ért. Már a Luxemburgok uralma idején, a 14. század közepén alapították a prágai Újvárost. I. Károly (IV. Károlyként német római császár) egyetemet létesített, és felépíttette az árvízben elpusztult Judit híd helyébe a Károly hidat. A huszita háborúk után a 16-17. század fordulóján Rudolf császár alatt Prága második virágkorát élte. A 18. században egyesítették az addig független városokat: a Hradzsint, a Kisoldalt, az Óvárost, az Újvárost, valamint a Gettót, a mostani Józsefvárost. Prága az 1918. október 28-án kikiáltott Csehszlovák Köztársaságnak és az 1948 februárjában megalakult Csehszlovák Népköztársaságnak is fővárosa lett. Csehszlovákia kettéválása óta a Cseh Köztársaság fővárosa. Kezdd a sétát a Vencel téren! Prága központja lényegében egy nagyon széles utca szállodák, éttermek, üzletek, szórakozóhelyek, büfék és falatozók tucatjaival. A prágai kolbász nagyon zaftos és kimondottan ízletes. Ne lepődj meg, hogy a mustár kevésbé csípős, mint a magyar. Öblítsd le a finomságokat sörrel. A tér végén fordulj jobbra és a Na Prikopén menj el a Lőportoronyig. Lőportorony Az ötszáz éves épületen a cseh történelem hősei és cseh címerek láthatók. A hiedelem szerint, ha egy szűz átmegy alatta, leesik egy tégladarab. Indulj el az Ovocny trh (gyümölcspiac) nevezetű térre. Jobb oldalon a Károly Egyetem ősi épülete emelkedik. Baloldalon látható a Rendi Színház, ahol 1787-ben tartották Mozart Don Jüanjának ősbemutatóját. Ha elindulsz a Zeleznán felfelé, két perc alatt eléred Prága szívét, az Óvárosi teret (Staromestské namestí). Orloj Prága leghíresebb nevezetessége a Városháza. Tornyán látható a zenélő óramű, az Orloj. Minden egész órában kinyílik két kis ablaka, és a csontváz harangkongatására megkezdődik a bábjáték. Kisétál a 12 apostol, majd a felettük álló aranykakas kukorékol egyet. Az Orloj a Nap és a Hold járását, az időt, a hónapokat és a napokat is mutatja. Egy monda szerint az óraremek készítőjétől más városok is szerettek volna hasonló szerkezetet rendelni. Mivel a prágai elöljáróság attól félt, hogy készítője elcsábul, gyorsan megvakították. A mester nem hagyta annyiban a dolgot. Mielőtt meghalt, az Orlojhoz vezettette magát, belenyúlt a szerkezetbe, és azt egyetlen mozdulattal elrontotta. Ha megcsodáltad a Tyn-templomot is, a Karlova utcán juthatsz el a Károly hídhoz. Menet közben ugorj be egy sörre a Husova utcai Aranytigrishez címzett vendéglőbe. Ez volt Bohumil Hrabal, a híres cseh író törzshelye, ahol tárgyak őrzik emlékét a kedvenc asztalán. Károly híd A Moldván átívelő 600 éves kőhídon haladtak keresztül rendszeresen a koronázási menetek. Barokk szobordíszeiről az a hiedelem terjedt el, hogy éjszaka lejönnek a talapzatukról és elvegyülnek az emberek között. Az egyik a híres Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A legenda szerint a főpapot azért ölték a Moldvába, mert mint a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó elárulni az uralkodónak felesége rábízott titkát. A hídon elintézheted az ajándékvásárlást. Képeket, Prágára jellemző bábokat, bizsukat kínálnak a kézművesek és a kereskedők. Hradzsin A szó a prágai várat jelöli, amely a várnegyed - csehül Hradcsani - része. Még mielőtt a várba érkeznél, nézd meg a Loretói Szűz Mária-templomot. A vár bejáratánál válts jegyet, mert néhány épület, illetve épületrész csak úgy látogatható. Szent Vitus A székesegyházat semmi esetre se hagyd ki. Prága legnagyobb temploma, a római katolikus érsek főtemploma. Több mint négyszáz évig építették, csak 1929-ben sikerült befejezni. Déli tornyából csodás kilátás nyílik Prágára. Szent Vencel kápolnájában található Vencelnek, a csehek nemzeti szentjének sírja és szobra. A falakat itt féldrágakövek - jáspis, achát, ametiszt, smaragd - és aranylemezek díszítik. A kápolna alatt található a koronázási kincsek kamrája, ahol a cseh koronázási ékszereket őrzik (sajnos, nem tekinthetők meg). Legértékesebb Szent Vencel koronája. A korona értékét több mint egymillió amerikai dollárra becsülik. Régi Királyi Palota A vár másik fő látványossága. Ulászló termében lovagi tornákat is tartottak, ezért ide a baloldali bejáraton lovakkal is bejöhettek a vitézek. Ezen a kapun keresztül juthatsz a György térre (Jirské námestí), ahol a Szent György-bazilika, a váregyüttes legrégebbi épségben megmaradt épülete magasodik. Mellette a György utcából az Aranyutcácskába (Zlatá ulicka) juthatsz. Arany utcácska A 16. században épült parányi házacskáknak is megvan a saját legendájuk. Állítólag II. Rudolf császár aranycsináló alkimistái lakták az épületeket. Valójában a vár szolgáló népeinek otthonai voltak, igaz, éltek közöttük aranyverő mesterek is.