Az utolsó működő röntgenkészülék által kiadott orvosi szakvélemé

Mivel tömegközlekedés nem állt rendelkezésre a törmelék közt lavírozva órákba telt, mire eljutottak a János kórházig. A kirobbantott főépület előtt műszaki alakulatok épp egy dízelmotoros generátort helyeztek üzembe, mert az intézmény transzformátor házát találat érte. Az éktelenül üvöltő generátor mellet elsétáló orvos csodálkozva nézte a talicskán betolt kislányt, Első szavában már el is utasította az ellátást, azzal, hogy nagyon sajnálja, de csak katonákat láthatnak el, itt nincs helye polgári személynek. A nővér nem volt rest, rávágta, hogy ő katona, a gyermek és édesanyja pedig vele van, így követeli azonnal lássák el, mielőtt meghalna. Az orvos beadta derekát a határozott kérés előtt, szótlanul elkísérte őket a vizsgálóig. A folyosón haladva sérült, bekötött fejű katonák vártak sorsukra, szintén krupposan köhögve, így egy órába is letelt, amire fogadták őket. Röntgenfelvétel elkészítése után az "M" zárolt készletből származó gyógyszer birtokában egy éjszakát eltölthettek az egyik szabadon maradt fűthető kórteremben. Mivel mindegyik egészségügyi dolgozó védőmaszkot viselt, Boksai Mártika is megértette, miért fontos annak használata. Másnap zárójelentés birtokában elindultak hazafele, immáron védőmaszkban. Pusztán ekkor tudta megköszönni a bátor nővérnek, hogy életét kockáztatta nekivágott vele és édesanyjával a János Kórházba. Sajnos ebben a percben jött el a felismerés is, hogy szinte minden ékszerétől megfosztották, hiányzik a nyaklánca és a bérma ajándékként kapott briliánsgyűrűje. A nővér kedvesen mosolyogva csak annyit mondott, nem félj, itt van a zsebemben, eltettem, amíg vizsgáltak.