_
Gázlámpák
  • 2011. szept. 09.
  • 1041
  • 0
  • 27
  • beágyazás
    XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Gyártó: Panasonic DMC-FZ8
Fókusztáv: 28mm
Rekesz: f/4.0
Zársebesség: 1/100
ISO: 100
Készült: 2011. szept. 02. 18:28
Kevesebb
Több

tacsifoto   2011. szeptember 09.

És Te akkor még-már kint mászkáltál az utcán?
Ejnye-bejnye, ilyen aranyos kislány....

lazyp   2011. szeptember 09.

... de képzeld, én a lámpagyújtogató után járkáltam, kiváncsiságból ... még eszembe sem jutottak az aranyos kislányok ... ejnye-bejnye ...

tacsifoto   2011. szeptember 09.

De Annára azért már visszaemlékszel? Ahogy csokis kekszet majszolva nézte a gázlámpákat és a lámpagyújtogatót....

lazyp   2011. szeptember 09.

... a lámpagyújtogató közelében soha sem láttam csokis kekszet ... erre visszaemlékszem ...

tacsifoto   2011. szeptember 09.

ha ..ha...ha...mert nem a kekszet nézted, hanem a gyújtogatót. Én még nem láttam gyújtogatót, bár hatalmas tüzet már többször. Egyiknél én értesítettem a Tűzoltóságot.

lazyp   2011. szeptember 09.

Tacsi: nem a gyújtogatót néztem, hanem a rejtelmes műveletet; tudnod lell, hogy az akkori gyújtogató lányok másfelé és mással foglalkoztak ... számomra még érdektelenül (6-7 évesen) ...

tacsifoto   2011. szeptember 09.

Komolyra fordítva a szót: szinte el sem hiszem, hogy Te láthattál lámpagyújtogatót.

Én, aki pedig még a II. világháború eseményeit is átéltem úgy, hogy sok mindenre emlékszem, nem tudok róla, hogy a mi városunkban gázlámpa lett volna....
itt már akkoriban is villanyvilágítás volt.

lazyp   2011. szeptember 09.

... amennyiben "a mi városunk" Budapest, pl. a várbeli utcák és a dunaparti rakpartok feletti utak, járdák mentén gázlámpák adták a derengő kékes fényüket estétől hajnalig; Auer-féle harisnyával; az 50-es évek végéig így volt ... a "lámpagyújtó" egy hosszú rúddal kallantyút forgatott el, megnyitotta a gázcsapot, és feltehetően szikrát is csiholt; a lámpa lassan izott fel "üzemi hőmérsékletére". Ez egy kisgyereknek roppant érdekes ... Természetesen emlékszem a mellékutcákban imbolygó, félelmetes téli árnyakat adó faoszlopra szerelt villanylámpákra is.

tacsifoto   2011. szeptember 10.

A "mi városunk" Budapesttől 220 km-el nyugatabbra van, határ menti város, a "Hűség városa".

lazyp   2011. szeptember 10.

... magam a "Hűtleségek városában" laktam gázlámpák árnyékában ... 220 km-ről körülményes beülni a Műegyetemi előadásokra:))) ...

tacsifoto   2011. szeptember 10.

Nem túlságosan. A húgom pld. beköltözött egy kollégiumba 5 évre. Ennyi volt.
Az más dolog, hogy a hűtlenségek városa örökre magához vonzotta, mert az egyetem befejezése után ott kapott állást.

anna schwelung   2011. szeptember 10.

Tacsi. lazyp:...akkor azt hiszem én láttam közületek a legkésőbbi időben gázláma gyújtogatót....a 70-es években a Salgótarjáni úton dolgoztam, szemben az izraelita temetővel....ott őszi-téli délutánokon villamosra várva láttam a hosszú szerszámú embert, amíg bizergálta a lámpák harisnyáit egészen a Mező Imre útig!!!

lazyp   2011. szeptember 10.

... köszönjük a tájékoztatást ...

tacsifoto   2011. szeptember 10.

Őszintén szólva azt gondoltam, hogy a gázvilágítás jóval korábban kiment a "divatból"
Ezek szerint nem.

nevetnijo   2011. szeptember 11.

jó olvasni a diskurzusotokat, jókat derülök rajta :) és ahogy elnéztem ezt a képet, akár fekete özvegy is lehetne a címe, és gyászolja a lámpagyújtogatót. aki már nincsen!

lazyp   2011. szeptember 11.

... köszönöm, aranyos vagy ... kis nosztalgia ... az rejtély, hogy ma miként kapcsolják ki és be ... sehol egy gyújtó-, oltogatóbácsi ...

tacsifoto   2011. szeptember 11.

...mert meg mindig vannak gázlámpák?

A családfánk hetvenhetedik ágán, valamikor a 18. században egy lámpagyújtogató is szerepel. Hercegek és grófok sehol....

lazyp   2011. szeptember 11.

... a 18.században még olajmécseseket gyújtogattak Bécsben és Pesten is ... azok világában botorkáltak haza a grófi hintók kapatosan ...

tacsifoto   2011. szeptember 11.

lazyp: megmondom őszintén, kapatos hintót még nem láttam. Még múzeumban sem:)))))
Kapatos parádés kocsist, utast már igen. Gróffal is találkoztam már, de gyalogolt és nem volt kapatos.

lazyp   2011. szeptember 11.

... Tacsi: 18.század; múzeum sem volt; a hintók lovai tévelyegtek a városszerte néhány mécses pislákoló világánal ....

tacsifoto   2011. szeptember 11.

lazyp: a 19. században még nem éltem, de a következőben már igen. Abban a házban, ahol a gyermekkoromat töltöttem, volt istálló a parádés lovaknak, és kocsiszín a hintónak. Ez mind a méltóságos házi úr tulajdona volt.
ha hintóval jött haza, megengedte, a ház gyerekeinek, hogy a kaputól a kocsiszínig felüljünk a hintóra. Végül ezüst szelencéből kínálta a cukorkát mindenkinek igazságosan és egyformán egyet. Nyomorult sorsa lett, mindent elvettek tőle, ráadásul az izgalomtól és a megpróbáltatásoktól agyvérzést kapott és lebénult. A felesége kis kézi szekéren húzta ki az udvar végébe, hogy napozhasson.
Hatalmas változás. Én azért nagyon sajnáltam, mert jó ember volt.

lazyp   2011. szeptember 11.

Tacsi: köszönöm, aranyos vagy ...

anna schwelung   2011. szeptember 11.

Tacsi: köszönet érte!...és remélhetőleg nem olvassa nevetnijó társunk, mert ez sajnos "sírtalmas", ahogy lányom nevezte valaha a szívszorító történeteket....

tacsifoto   2011. szeptember 11.

Anna: én nem hiszem, sőt tudom, hogy nevetnijó nem ilyen történeteken szokott nevetni. Ez most csak úgy feljött bennem, mint egy régi-régi emlék.....

anna schwelung   2011. szeptember 11.

...nagyon jó, hogy előkerült emlékeid közül ez a történet!!!...az előzőekben megint félreérthető voltam!...csak utaltam, milyen jókat derül a diskurzusunkon...