Szamosszeg 2015 október 23-án ( pénteken ) délután 16.00 órakor az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójáról való megemlékezés - Az ünnepségen elmondott beszéd: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59 év fordulójára emlékezünk a mai napon. 1956 október 23-a lezárt egy folyamatot. Mik voltak ennek a folyamatnak az állomásai ? A második világháborút követően az első szabad választásokat a kisgazda párt nyerte. Megalkották az 1946 évi I. törvénycikket, a Magyar köztársaságról. A koalíciós pártok érdekes módon azt az államformát választották, amely a magyar történelem ezer évéből mindössze háromszor hat hónapot fogott át. Megválasztották a köztársaság első elnökét Tildi Zoltán személyében. Az 1948-ig terjedő időszakban a magyar nép heroikus munkát végzett, helyreállította az országot. Aztán 1948-ban történt valami…. a kommunista hatalom ledarálta a koalíciós pártokat… A köztársasági elnök Szakasits Árpád lett – Shiffer András LMP politikus nagyapja – a demokratikus választásokat pedig lábbal tiporták. Nemcsak az aktív választójog vonatkozásában, hanem a passzív választójog esetében is…. A sváboknak nem volt választójoguk 25 szervezet vezetői és tagjai pedig nem voltak választhatók. A kommunista berendezkedés jogi és társadalmi megalapozása is megtörtént. az 1949. évi XX törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szólt…. de az 1936 évi szovjet sztálini alkotmány mechanikus fordítása volt. 1950-ben létrejött a tanácsrendszer. És aztán elkezdődött a nem kívánatos elemekkel való leszámolás… először meg kellett teremteni a szocialista nagyüzem alapjait… ezt úgy kezdték, hogy találomra bélyegezték az embereket kuláknak és kezdték el a vagyonuk elkobzását. Megindult az erőszakos kolhozosítása is… a magyar parasztokat lehetetlen tortúráknak vetették alá… itt nálunk is…. például bezárták a baromfi ólba, ahol kellett gondolkodnia azon nem e járna jobban ha belépne a tsz-be. Általában beléptek…. elkezdődtek a polgári elemekkel szembeni retorziók is a kitelepítésekkel … itt Szamosszegen is….Mindennapossá vált a félelem az éjszakai csengőszótól és a fekete Csajka autóktól, amelyekkel elvitték az embereket. A szakértelem megvolt, hiszen a kínzásokhoz értő specialistákat – nyilas keretlegényeket – az Államvédelmi hatóság átvette. A jó szakemberre mindig szükség van. A kommunista vezetők egymást sem kímélték. Napirenden volt a kommunista párton belüli csoportok egymással való leszámolása. Ennek esett áldozatául Rajk László is. 1953-ban Sztálin halálával úgy tűnt, hogy változnak az idők… de nem sok minden történt. Nagy Imre és társai fel akartak hagyni a hatalomgyakorlás addigi módszereivel. Önkritikát gyakoroltak. De Nagy Imre sem gondolkodott másban, mint a szocializmusban. Abban bízott, hogy az emberi jó szándék és jóakarat diadalmaskodik a sötét erőkkel szemben. Mint látni fogjuk nem így történt. 1956 október 23-án az egyetemisták tüntetést szerveztek, amely békés tüntetés nem sok időn belül eszkalálódott. Az október 23 és november 4 közötti 13 nap alatt sok minden megmutatkozott. Megmutatkozott a magyarság igazi jellemvonása… a tisztesség és a becsület…. hiszen a forradalmárok nem fosztogattak, randalíroztak… A betört kirakatokat őrizték… ha szükségből elvettek élelmiszert annak az árát letették…. Hankiss Elemér szociológus professzor életre szóló élménye, amikor a pesti utcán a nagykörúton oldalkocsi motorkerékpáron ment két fiatal pesti srác, élesített géppuskával… A működő villanyrendőr piros jelzésére megálltak…. addig nem mentek tovább, míg a lámpa zöldre nem váltott…. Megmutatkozott ugyanakkor az eltorzult magyar alkatnak ( ez Bibó István megfogalmazása ) egy sajátos jellemvonása is, amely több mint 400 éven keresztül jelen volt a magyar történelemben. Ennek lényege a következő volt: Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon, Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon, A kommunista vezetők a szovjetunióhoz fordultak segítségért. Kádár János vezetésével megalakították az MSZMP-t és segítséget kértek a Szovjetektől…. saját népük ellen … …A tankok megindultak…. és megindultak a magyarok is az osztrák határ a felé, a jobb élet reményében.. Ismerős ez… igen csakhogy a magyarok egy megnyitott határon rendben mentek az emigrációba, Ausztriában hosszú ideig táborokban voltak, amíg ügyüket kivizsgálták…. is kivárták…. nem támadtak a rendőröknek, nem követelőztek….. Ez az eltorzult lelki alkat napjainkban is fellelhető… elég bekapcsolni a televíziót vagy az interneten behozni bármelyik hírportált, és máris találkozunk azzal, hogy ki hol jelentette fel a magyar kormányt. Csak most nem a szovjeteknél, hiszen ők már nincsenek, hanem egy másik államszövetségnél – amelynek abszurd módon tagjai is vagyunk… az Európai Uniónál….Ez a fél kontinensnyi szervezet a 28 tagországával az egyedüli jelenleg a világon, amelyiknek úgy van határa, hogy gyakorlatilag nincs…. csak eszmei határ van…. és azt kell megvédeni. A magyar kormány annak tudatában, hogy az államiság csak úgy lehetséges, ha van határa el kezdte védeni a magyar és ezáltal az uniós határokat is. Hát nem semmi amit kap…. pedig soha nem zárta le a határt…. csak a határnak azt a részét, ahol csak illegálisan lehet belépni. Törvényesen bármikor be lehet az ország területére lépni. Szamosszeg legidősebb embere azt mondta, hogy rendjén kell mennie a dolgoknak…. és rendjén kell beszélni is. Nagy Imre azt akarta, hogy a tisztességes emberi együttélési normák szerint rendezzük kapcsolatainkat, hiszen abban a korban az volt a legfőbb kihívás… a mai korban a keresztény nyugati civilizáció további léte a tét. Rendet kell tenni határainkon azért, hogy tudjuk kontrollálni ki és milyen szándékkal akar hozzánk jönni. A rendet nem mindenki szereti. Az 1956-os események nem mindenütt és nem egyforma intenzitással zajlottak. Én a forradalom idején éppen világra készültem… közvetlen tapasztalásom tehát nincs. Szamosszegen annyi történt, hogy néhány fiatalember a tanácsházán megjelent és szétszórták az iratokat és mondtak ezt azt. A forradalom leverése után ezek a fiatalemberek hosszú ideig nem mertek otthon aludni… féltek… vajon kitől…. saját földijeiktől…. hogy feljelentik e őket vagy sem. Senki nem úszta meg a számonkérés valamilyen formáját. Az akkori résztvevőkről pontos listát készítettek és minden évben megkeresték a településen a beszervezett embereiket és megkérdezték, hogy merre járnak, és mit csinálnak ezek az emberek. Ez még 1989-ben is előfordult, de ez akkor már csak a szervezet tehetelenségéből eredő túlműködés volt. Az 1956-os eseményekről még mindig nem lehet őszintén beszélni, hiszen a diktatúra évei alatt azt kondicionálták az emberek viselkedésébe, hogy ne politizálj, ne beszélj bizonyos dolgokról… ennek fejében szemet hunyunk afelett, hogy esetleg elviszel a közös vagyonból ezt azt. Hosszú idő kell ahhoz, hogy ezek a görcsök oldódjanak, hiszen ezek a viselkedési szabályok is a mindennapi rutin cselekvésünk része lett…. mint ahogy a pesti srácoknak a piros lámpa, amely jelzésre minden körülmények között meg kellett állni. A pesti srácok – köztük Mansfeld Péter, akit 16 évesen ítéltek halálra és megvárták míg betölti a 18. életévét és akkor végezték ki…. – példája és Nagy Imrének az emberarcú rendszerbe vetett őszinte hite az amelyik példaként hozható a mai fiatalok elé is. Minden körülmények között meg kell őrizni emberségünket, tisztességünket. Nem hivatkozhatunk arra, mint azt teszi megyénk egyik szülötte, aki akkoriban KB tag belügyminiszter volt, hogy nem volt más választása szorgalmaznia kellett a megtorlást. Bízom abban, hogy a történelmi tanulmányaitok során érdeklődéssel fordultok az 56-os események felé…. az egyik felső magyarországi egyetemen a szorzó tábla tanulása közben is gondoltak két eseményre… nyolcszor hat, negyvennyolc – utalva az 1848/49-es szabadságharcra, illetve…. nyolcszor hét, ötvenhat – utalva az 1956-os eseményekre. Emlékezzetek azokra a srácokra, akik 12-16 évesen nehéz puskát cipeltek a vállukon, segítettek a forradalmat, amely elsősorban róluk szól, mint ahogy napjaink történései is elsősorban rólatok szólnak..