zsfil 2007 SZAMOSSZEGI Bodó Sándor Vílághírű festőművész kiállítása Szamosszegen nevű albuma
2007 -ben Szamosszegi Bodó Sándor végre valahára, itthon szülőfalujában is kiállítást nyitott! Természetesen Dr.Petrovics Gyula akkori Galériavezetővel ,Szamosszegi Bodó Sándor Világhírű festőművész,képei bejárták a világ számos országát, büszkék vagyunk! Szamosszegi emberek ,hogy ilyen tehetséges és híres Művészek is voltak,vannak ,és remélhetőleg lesznek a mai fiatal generációból községünkben.SZAMOSSZEGEN!!! Bodó Sándor Festőművész, Szamosszeg–Budapest A szülőfalu hívószavára nyolcvanhárom évesen is vonatra ült, s együtt ünnepelt a szamosszegiekkel. 1920-ban született a Szamos menti községben, s már kisgyermekként érdeklődött a festészet iránt. Akkor még a híres nagyok festményeit „másolta”. Később azonban, művészeti tanulmányait követően kialakult saját egyéni stílusa. Mint ahogy életrajzában írja: először csak megsimogatta a hegedűt, aztán agyagból megmintázta, majd fából megalkotta, hogy azon művészi szinten lehetett játszani. „A festészetnek több útja van. Van, aki tájképet fest. Én az utóbbi 15 évben történelmi képeket festek. Nekem ehhez tanulmányoznom kellett azt a történelmi kort, melynek valamelyik alakját megmintáztam. Az ide vonatkozó képanyagokat is tanulmányozva komponáltam meg egy új festményt. Segít az alkotásban az is, hogy a II. világháborúból személyes tapasztalataim vannak.” Kisfiával és feleségével az 1956-os eseményeket követően vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba, Budapestről. Festőként nagyon nehéz volt boldogulnia. Mint elmondta, ott is a mindennapi kenyér megszerzése jelenti az elsőrendű célt. Kép vásárlására csak a módosabbak gondolhattak. S egyáltalán meg kellett ismertetnie a művészetkedvelőkkel festményeit. Szerencsére az Amerikai Egyesült Államokban, de az Egyesült Királyságban is ismerősen cseng ma már Bodó Sándor festőművész neve. „Az angolt nem tanultam meg igazán, a magyart elfejtettem néha. Hol az egyik, hol a másik nyelvhez voltam közelebb. Sokszor gondolkodnom kell, hogyan fejezzem ki magam rendesen.” A kintlét évei alatt sem szakadt meg a szamosszegiekkel a kapcsolata. Lánytestvére (Bodó Irén) és sógora ma is a szülőfaluban élnek. A gyerekkori emlékek megmaradtak, s elkísérték a tengerentúlra is. Sokat dolgozott gyermekkorában is. Aktív résztvevője volt a paraszti gazdálkodásnak, ez művészi alkotásaiban is vissza-visszatér. A témát innen vette, csak kissé átalakította. A II. világháború előtt még sok lovat tartottak a községben. „Előbb ültem lóháton, mint amikor elkezdtem iskolába járni.” Munkáját nemcsak az USA-ban ismerték el, ahol egyébként felvették feleségével együtt a templomos lovagrend tagjai közé. Az Erdélyi Világszövetség a magyarság érdekében tanúsított bátor, becsületes és hűséges magatartása miatt az „Erdélyi Becsületrend Csillaga” kitüntetést is megkapta. Negyvenkét év után újra hazajött feleségével együtt Magyarországra. Munkásságát a magyar nép 2002. március 27-én csodálhatta meg a fővárosban, a Hadtörténeti Múzeumban. „Ecsettel írt történelem” címmel nyílt meg a tárlat, melynek fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt. Az Államfő – többek között – a következőket írta: örülök, hogy félévszázados amerikai tartózkodás után hazatért, hogy 1990 után ismét láthatja a közönség képeit… Tárlatához gratulálok, s készséggel vállalom a katalógusban is feltüntethető védnökséget. A kiadvány „Barangolás a múltban” címmel, szamosszegi Bodó Sándor nevével és festményeinek reprodukciójával, pár hónapja meg is jelent. Az ajánlók között olvashatjuk dr. Nemeskürty István professzor méltányló sorait. Elismeréssel szólt alkotásairól dr. Holló József vezérőrnagy, hadtudományi kandidátus, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója is. A Fészek-klub gyakori látogatója volt már fél évszázada Bodó Sándor. Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Hermann Lipót, Csók István voltak a példaképek. Akkor még csak álmodozott arról, hogy egykor majd tagja lesz e művészeti közösségnek. A régi nagyok ugyan már nincsenek, de Fészek-klub tagnak lenni napjainkban is rangot jelent. Úgy érzi, befogadták a budapesti, illetve az országos képzőművészeti életbe. Szamosszegen pedig mindig itthon volt, itthon van. Mint Gergely Lajos jegyző elmondta: az önkormányzat képviselő-testülete a 67/2003. (VII. 24.) KT Sz. határozatában döntött az itt eddig új kitüntetési formáról. Oláh János polgármester a község lakossága nagy tapsa közepette adta át a „Szamosszeg Község Díszpolgára” címet igazoló okiratot és kitüntetést. Mivel erről előre értesítették, így ő is gondolt a falubeliekre. Egy nagyméretű festménnyel lepte meg az őt kitüntetőket. Mint a polgármester megfogalmazta: Szamosszeg népe büszke arra, hogy a falu szülötte kitartó munkájával, a festészet, a művészet szeretetével gyermekkori tervét valóra tudta váltani. Bodó Sándor megmaradt annak szerény, kedves fiatalnak, aki annak idején elindult világ látni. Sajnos, felesége már nem érhette meg ezt a napot. A Mester azonban még további terveket sző. A budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2004 tavaszán Bodó Sándor történelmi témájú képeiből újabb kiállítás lesz. S mivel tennivalója még bőven van, búcsúzott a szamosszegiektől, megköszönve, hogy nem felejtették el.
- Összesen 27 kép
- Küldés e-mailben