:))) én vagy hogy felírom merre jártam, ha nincs nálam a fényképezőgépem :)))

Unokát sétáltatva, a lányom mosolyog rajtam, mert a napokban otthon felejtettem a fényképezőgépemet, és borzasztóan sajnáltam, mert egy nem gyakori vasból készült alakzatot fedeztem fel és őt kértem meg, hogy emlékezzen, hol is láttuk, ha még egyszer útra kelünk.....

csiri, örülök hogy megtetszett Neked is ez az új látószög :))) a lábak mindig fontosak :)))

Ha nevetni nem is, de mosolyogni valóban lehet rajta.... egyébként köszönöm, hogy felnyitottad a szememet és most már én is figyelgetem a házak kapuit....eddig csak a fa vagy a vas remekek ragadtak meg, de most már odafigyelek a lábakra is .....

kicsiben olyan volt, mint egy hatalmas csizma :)))