A koncepció itt a halálukban is győztes névtelenek felmagasztalása lehetett.Azért a diadalív, amiremég egy emeletet ráhúztak, hogy magasabb legyen.Egyértelmű hogy ellenszobor, mert az új hatalomnak 1948-49 nem ünnep, pláne nem márc.15 a magyar zászlókkal.

Nem igen tudok hozzászólni, hisz nem láttam valójában ezt a szoborcsoportot. Talán a szobrászművésznek épp ez volt a koncepciója: a névtelenség, mint például az ismeretlen katona sírja stb....

Nekem az anonimitással volt bajom...... sehol egy tábla, egy utalás, csak vonulás ----- az ősök megérdemlik, hogy kiírják a nevüket, főleg ha egy történelmi esemény vértanúi.... Ezért szememben kiemelt a Zala György szobor, mert mindegyik vértanú, nemzetségi megkülönböztetés nélkül, egyforma mell-domborművet kapott, nevének és korának megjelölésével....

Bocsánat ezért az eszmefuttatásért, ha úgy érzed, nem ideillő, nyugodtan töröld.

Azt hiszem Kolozsváron láttam, hogy a rusztikus Magyar Színházzal szemben építettek egy másik színházat. A kettő szembenéz egymással.



Nálunk meg mi van? Szegény szovjet elesett katonákat még holtukban sem hagytuk békén, kiforgattuk áthelyeztük a temetők legelhagyottabb zugaiba.Az átkosban felállított összes szobrot eltávolították. Nem csak a politikai tárgyúakat, hanem a legártalmatlanabb témájúakat is pusztán azért, mert a stílusuk "szocialista realista." Az átkosban meg fordítva történt minden. Lassan nem lesz mit tanulmányozniuk a történészeknek.

Már most féltem a Várkerületi "ottfelejtett" munkásszobrot. A városrendezéskor félő, az is áldozatul esik majd.