gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0016 s (1/640)
rekesz: f/7.1
fókusztávolság: 105mm (35mm-en: 157mm)
készült: 2009.03.26 18:57
<a href="http://mindenkibalatonja.hu" rel="external">http://mindenkibalatonja.hu</a> A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (<a href="http://www.blki.hu" rel="external">www.blki.hu</a>) munkatársai nem mindennapi jelenségnek voltak szemtanúi a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál 2010 június 18-án. A csatorna torkolati szakaszán tömegesen jelentek meg a Balaton legnagyobb testű pontyféléinek, a fehér- és pettyes busa egyedei. A távol-keleti nagy folyókban őshonos, a balatoni vízgyűjtőre az 1970-es évek elején betelepített plankonikus élőlényekkel táplálkozó fehér- /Hypophthalmichthys molitrix/ és pettyes busa /Aristichthys nobilis/ legnagyobb példányainak mérete meghaladja az 1 métert, testtömegük elérheti az 30-40kg-ot is. Mindkét faj, illetve ezek igen gyakori hibridje is áramló vízben ívik. Az ivarszerv-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a Balatonban nem találják meg a szaporodásukhoz szükséges áramlási viszonyokat. Azonban az egy-egy nagyobb eső után megáradó befolyók erősen áramló vize szinte mágnesként vonzza az amúgy nyíltvízi életmódot folytató halakat. A nagy csapatban a csatornán felfelé vándorló busák könnyen megriadnak; ilyenkor nagy, akár méteres magasságba is kiugorhatnak a vízből. A tapasztalt erőteljes vándorlás ellenére nem bizonyított, hogy a vízfolyásokba felvándorló egyedek le is ívnának. (A vízfolyásról begyűjtött egyedek mindegyikének teli voltak az ivarszervei.) A balatoni busaállományok utánpótlása ennek ellenére folyamatosnak tekinthető. Ugyanis a balatoni befolyókra telepített halastavak elfolyó vizéből rendszeresen előkerülnek fiatal (egy-két nyaras) busa egyedek. A balatoni busaállományok zöldárra/áradásokra adott erőteljes vándorlási reakcióját jól fel lehetne használni az állományok gyérítésére. A befolyókon kiépített halastavak vizét felhasználó, a szaporodási időszakra időzített "mesterséges" árvizekkel jelentős mennyiségű busát lehetne felcsalogatni a nyílt víznél sokkal eredményesebben halászható csatornaszakaszokra. Így jelentősen meg lehetne gyéríteni, az egyes szerzők szerint a Balaton halbiomasszájának akár harmadát is kitevő busa állományait. Természetesen ez esetben ügyelni kellene arra, hogy a halastavakból ne jussanak ki idegen-honos fajok a vízfolyásba/csatornába.
készült: 2010.06.26 19:17
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 13.000 s
rekesz: f/6.3
fókusztávolság: 70mm (35mm-en: 105mm)
készült: 2009.04.10 06:02
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0100 s (1/100)
rekesz: f/6.3
fókusztávolság: 240mm (35mm-en: 360mm)
készült: 2009.07.21 05:59
<a href="http://mindenkibalatonja.hu" rel="external">http://mindenkibalatonja.hu</a> A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (<a href="http://www.blki.hu" rel="external">www.blki.hu</a>) munkatársai nem mindennapi jelenségnek voltak szemtanúi a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál 2010 június 18-án. A csatorna torkolati szakaszán tömegesen jelentek meg a Balaton legnagyobb testű pontyféléinek, a fehér- és pettyes busa egyedei. A távol-keleti nagy folyókban őshonos, a balatoni vízgyűjtőre az 1970-es évek elején betelepített plankonikus élőlényekkel táplálkozó fehér- /Hypophthalmichthys molitrix/ és pettyes busa /Aristichthys nobilis/ legnagyobb példányainak mérete meghaladja az 1 métert, testtömegük elérheti az 30-40kg-ot is. Mindkét faj, illetve ezek igen gyakori hibridje is áramló vízben ívik. Az ivarszerv-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a Balatonban nem találják meg a szaporodásukhoz szükséges áramlási viszonyokat. Azonban az egy-egy nagyobb eső után megáradó befolyók erősen áramló vize szinte mágnesként vonzza az amúgy nyíltvízi életmódot folytató halakat. A nagy csapatban a csatornán felfelé vándorló busák könnyen megriadnak; ilyenkor nagy, akár méteres magasságba is kiugorhatnak a vízből. A tapasztalt erőteljes vándorlás ellenére nem bizonyított, hogy a vízfolyásokba felvándorló egyedek le is ívnának. (A vízfolyásról begyűjtött egyedek mindegyikének teli voltak az ivarszervei.) A balatoni busaállományok utánpótlása ennek ellenére folyamatosnak tekinthető. Ugyanis a balatoni befolyókra telepített halastavak elfolyó vizéből rendszeresen előkerülnek fiatal (egy-két nyaras) busa egyedek. A balatoni busaállományok zöldárra/áradásokra adott erőteljes vándorlási reakcióját jól fel lehetne használni az állományok gyérítésére. A befolyókon kiépített halastavak vizét felhasználó, a szaporodási időszakra időzített "mesterséges" árvizekkel jelentős mennyiségű busát lehetne felcsalogatni a nyílt víznél sokkal eredményesebben halászható csatornaszakaszokra. Így jelentősen meg lehetne gyéríteni, az egyes szerzők szerint a Balaton halbiomasszájának akár harmadát is kitevő busa állományait. Természetesen ez esetben ügyelni kellene arra, hogy a halastavakból ne jussanak ki idegen-honos fajok a vízfolyásba/csatornába.
készült: 2010.06.26 19:16
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.025 s (1/40)
rekesz: f/3.8
fókusztávolság: 22mm (35mm-en: 33mm)
készült: 2009.07.21 05:54
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0040 s (1/250)
rekesz: f/10.0
fókusztávolság: 18mm (35mm-en: 27mm)
készült: 2008.03.20 18:23
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0063 s (1/160)
rekesz: f/13.0
fókusztávolság: 112mm (35mm-en: 168mm)
készült: 2007.04.23 19:30
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 30.000 s
rekesz: f/8.0
fókusztávolság: 18mm (35mm-en: 27mm)
készült: 2008.04.17 22:57
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 30.000 s
rekesz: f/8.0
fókusztávolság: 180mm (35mm-en: 270mm)
készült: 2008.06.19 00:12
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0012 s (1/800)
rekesz: f/9.0
fókusztávolság: 300mm (35mm-en: 450mm)
készült: 2007.07.06 09:23
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.033 s (1/30)
rekesz: f/5.0
fókusztávolság: 31mm (35mm-en: 46mm)
készült: 2007.08.23 06:11
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.017 s (1/60)
rekesz: f/3.5
fókusztávolság: 18mm (35mm-en: 27mm)
készült: 2009.02.01 18:16
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0040 s (1/250)
rekesz: f/10.0
fókusztávolság: 300mm (35mm-en: 450mm)
készült: 2007.04.15 18:58
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 1.000 s
rekesz: f/5.6
fókusztávolság: 170mm (35mm-en: 255mm)
készült: 2009.04.10 06:11
<a href="http://mindenkibalatonja.hu" rel="external">http://mindenkibalatonja.hu</a> A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (<a href="http://www.blki.hu" rel="external">www.blki.hu</a>) munkatársai nem mindennapi jelenségnek voltak szemtanúi a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál 2010 június 18-án. A csatorna torkolati szakaszán tömegesen jelentek meg a Balaton legnagyobb testű pontyféléinek, a fehér- és pettyes busa egyedei. A távol-keleti nagy folyókban őshonos, a balatoni vízgyűjtőre az 1970-es évek elején betelepített plankonikus élőlényekkel táplálkozó fehér- /Hypophthalmichthys molitrix/ és pettyes busa /Aristichthys nobilis/ legnagyobb példányainak mérete meghaladja az 1 métert, testtömegük elérheti az 30-40kg-ot is. Mindkét faj, illetve ezek igen gyakori hibridje is áramló vízben ívik. Az ivarszerv-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a Balatonban nem találják meg a szaporodásukhoz szükséges áramlási viszonyokat. Azonban az egy-egy nagyobb eső után megáradó befolyók erősen áramló vize szinte mágnesként vonzza az amúgy nyíltvízi életmódot folytató halakat. A nagy csapatban a csatornán felfelé vándorló busák könnyen megriadnak; ilyenkor nagy, akár méteres magasságba is kiugorhatnak a vízből. A tapasztalt erőteljes vándorlás ellenére nem bizonyított, hogy a vízfolyásokba felvándorló egyedek le is ívnának. (A vízfolyásról begyűjtött egyedek mindegyikének teli voltak az ivarszervei.) A balatoni busaállományok utánpótlása ennek ellenére folyamatosnak tekinthető. Ugyanis a balatoni befolyókra telepített halastavak elfolyó vizéből rendszeresen előkerülnek fiatal (egy-két nyaras) busa egyedek. A balatoni busaállományok zöldárra/áradásokra adott erőteljes vándorlási reakcióját jól fel lehetne használni az állományok gyérítésére. A befolyókon kiépített halastavak vizét felhasználó, a szaporodási időszakra időzített "mesterséges" árvizekkel jelentős mennyiségű busát lehetne felcsalogatni a nyílt víznél sokkal eredményesebben halászható csatornaszakaszokra. Így jelentősen meg lehetne gyéríteni, az egyes szerzők szerint a Balaton halbiomasszájának akár harmadát is kitevő busa állományait. Természetesen ez esetben ügyelni kellene arra, hogy a halastavakból ne jussanak ki idegen-honos fajok a vízfolyásba/csatornába.
készült: 2010.06.26 19:17
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 0.0006 s (1/1600)
rekesz: f/6.3
fókusztávolság: 210mm (35mm-en: 315mm)
készült: 2009.07.03 09:16
gyártó: Nikon
típus: D50
zársebesség: 30.000 s
rekesz: f/7.1
fókusztávolság: 23mm (35mm-en: 34mm)
készült: 2006.04.13 21:31
