_
Csalánlevelű harangvirág

Csalánlevelű harangvirág

tacsifoto

tacsifoto képei

  • 2014. okt. 10.
  • 581
  • 2
  • 14
  • beágyazás
    XXL XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
  • Copyright

tacsifoto   2014. október 20.

Tényleg tetszik?
Pedig ez csak egy kaszálatlan vasúti töltés.
Nagyon köszönöm.

anna schwelung   2014. október 20.

Tényleg testszik! Szép, éles, tiszta fotó. ....de lehet, hogy csak a vasút közelsége tesz ilyen engedékennyé engem :-)

tacsifoto   2014. október 21.

Ugye-ugye.... Kelenföld hangulata beitta magát a zsigereidbe...

anna schwelung   2014. október 21.

Beee! Képzeld, nyaranta nyitott ablaknál baromi zajos a vonat - zajvédő fal talán majd a felcsúti kisvasút mellett lesz - így kénytelen vagyok füldugóval aludni.

tacsifoto   2014. október 21.

Hát, el tusom képzelni.... Mikor még az utcai fronton laktam (11 éve költöztem le ebbe az udvari lakásba) nyitott ablaknál lehetetlen volt tévét nézni, mert egy szót sem lehetett hallani a távolsági buszod dübörgése miatt. H behunytam a szemem úgy éreztem, a kombinált szekrénynél jönnek be a buszok a szobába és a kanapé saroknál mennek ki... :)
Azóta a buszfogalom is kissé alább hagyott, szétosztották több útvonalra, tehát nem mindegyik jön erre, másrészt a ház szigetelő vakolatot kapott és láss csodát, az is tompítja a külső zajt.... (ja, meg bezárt a közeli ruhagyár, húsgyár és a többi üzem is, az is számít, de annak nem örülünk.

anna schwelung   2014. október 21.

Milyen klassz lehetett volna a kombinált szekrénynél buszra szállni, és nem kellett volna taxival vinni uncsit az oviba!
Tényleg, már iskolás nagy lány!

tacsifoto   2014. október 21.

Igen, iskolás, és igen közel van az iskola. Reggelenként anyukájával megy, akinek éppen útba esik. A hazahozás a fiam feladata, úgy hogy a küldetésem véget ért....

tacsifoto   2014. október 21.

Milyen jó is volt taxizni néha. Végső soron nem lettem szegényebb tőle, de jó buli volt. Megint lezárult egy korszak.

anna schwelung   2014. október 21.

Viszont kimarad sajnos Édua a napi csiripelése :-(
Mi párommal reggelente visszük Vilkót az oviba - régi szép idők, amikor fél kilencig heverésztem az ágyikóban, igaz Te figyelmeztettél a jövőre - páratlan dolgokat élünk meg.
Rendszámokat olvas régóta, de mostanában a számaira van rákattanva. Útközben szobrok mellett versidézetek, elé ül, mintegy felolvassa. Csicsereg, szája nem áll be, pedig nem is lány...
Ez a kedvence, mondja is az óvónéniknek:
"..a költő pótolhatatlan kincse anyanyelve.
Talán jobb lett volna máshol születni…
De élni és meghalni – itt, csak itt! "
Ők meg azt hiszik, milyen hazafias nevelést kap otthon a gyerek..

tacsifoto   2014. október 22.

anna, nem idege na téma. Most reggelenként ugyan nem, de iskola után, főleg esténként kiélvezem Édua aranyköpéseit.

Indafotó
Kedvencnek jelölték
Albumokban