Ez egy egészséges életszemlélet. Tanítani kell. Be is iratkoztam Hozzád :)

Ilona: nem vagyok hajlandó aggodalmaskodással eltölteni a még rendelkezésemre álló időt. Nem vagyok könnyelmű, de amit meg akarok tenni, megteszem, nem korlátozom magam. A lehetőségeim nem lesznek már jobbak, sőt....

Nagy igazság! Van aki virágos mezőn sétálja át, középen akik hol felfelé haladnak, hol a lejtőn nagy sebességgel lefelé, aztán a művészek akik egy vékony kifeszített dróton egyensúlyoznak, és nem érzik a veszélyt.:))

:))))

Maga az élet a legveszélyesebb dolog, mert mindig halállal végződik:)))

Örvendek, hogy szerencsésen végződött a történet:) Azért az "csalán" is csak csalán :))

Ági: csalánba nem üt a ménkű:)))



nevetnijo: megúsztam és a gépem is. Két éve a gépem tropára ment....de felvétel akkor is lett:))))

Szerencse, hogy sérülés nélkül megúsztad az esést, és a gépednek sem lett semmi baja. De látszik, hogy vérbeli fotós vagy, mert még esés közben is fotózol, ami szerintem nagyon egyedi lett, nekem tetszik :)))

Örülök, hogy nem történt semmi bajod, Tacsi.

Köszönöm Gabi. Csinál ilyeneket az inda, ne is törődj vele.

Elnézést a kétszeri szövegért, de elsőre azt hittem nem ment el.

Hál' Isten, hogy nem történt semmi bajod, - sőt lett egy eredeti képed.

Hál' Isten, hogy nem történt semmi bajod, - sőt lett egy eredeti képed.

Hát igen... úgy látszik, jó csontban vagyok...

Jó,hogy nem történt nagyobb baj!

Általában igaz, de az én térdre esésem nem hiszem, hogy lázas izgalomba hozna bárkit is. Inkább az emberi segíteni akarást váltanám ki a férfiakból.

Mondanák: akár az anyám is lehetne:D

Legközelebb fotómasina helyett hólapátot cipelj magaddal hasonló esetekre...

Az utóbbi mondatoddal a gyakorlatban sok kamionsofőr egyetért, miszerint térdre borulnak előttük a nők....

Nincs hószünet... elég messze van tőlünk az óvoda, de odamenet mázlink volt, mert pont jött egy kósza lőveri busz, amire fel tudtunk szállni. Igaz, amikor leszálltunk egyenest térdig érő hóban landoltunk:))) Nem volt még eltakarítva...Visszafelé gyalog jöttem, akkor történt a malőr. A sofőr elmondhatja, hogy a nők térdre omlanak előtte. ha ha ha

Miféle ovik vannak arrafelé?...nincs hószünet?...csak, hogy bukdácsoljanak az Omik?

:)))))

Örülök Tacsi, hogy nincs gond és annak is, hogy ilyen segítőkész emberek voltak körülötted.

Jó kis sztori a képhez :)))

Irenne: hát elég kemény fából faragtak, nem sok mindent adtam fel eddig.

Ez egy röptében készült felvétel:))) Élesre volt állítva a gép, és elesésnél véletlenül megnyomtam az exponáló gombot. Most mondd:))))

Betettem az elfuserált képek közé, pedig talán nem is annyira rossz:))))

Szegénykém! Szerencséd, hogy nem lett bajod, de látom, esés közben épp ment a kattintás!? Hogy Te soha nem adod fel....!? :))))

Tacsi!!!! Tartsál ki, nemsokára vége a télnek!.):):)

Egy régebbi, rejtett hóbuckában megbotlottam és pont az úttesten térdre estem. Egy autó szerencsére lépésben jött, megállt, még segíteni is akart, de nem volt szükség rá. Köszi az aggódást, semmi bajom nem lett....az autós jobban megijedt, mint én:)))

Csak nem csúsztál el Tacsi?

Remélem, nincs semmi bajod!