_
paraván
  • 2013. okt. 04.
  • 267
  • 17
  • 7
  • beágyazás
    XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Gyártó: FUJIFILM FinePix T200
Fókusztáv: 23.9mm
Rekesz: f/5.5
Zársebesség: 1/350
ISO: 100
Készült: 2013. okt. 03. 16:26
Kevesebb
Több

anna schwelung   2013. október 04.

Furi jószág! Csak bal szárnya és jobb lába van. Talán ezért nem esik el, megvan az egyensúly :-)

simléder   2013. október 04.

:))
Már régóta figyelem őket, de a mai napig nem tudom, miért pihentetik néha az egyik lábukat, Van amikor a vízen úszva a hátukra teszik,olyan, mintha az evezőlapátot beemelnéd a csónakba.

anna schwelung   2013. október 05.

Hosszú álldogálás során néha én is fél lábon szoktam álldigálni, időnként váltogatom. Talán előző életemben szárnyas voltam :-)

Rolling   2013. október 06.

National Galery
A fél lábon állás gyakori jelenség a madárvilágban. Hosszú, kecses lábuk miatt különösen a gázló madarak - ide tartoznak többek között az íbiszek, gólyák, gémek - körében figyelhetjük meg jól a jelenség. Oly rendíthetetlenül állnak olykor egy lábon, hogy az embernek az az érzése támad, hogy órákig képesek lennének ugyanazon a lábukon álldogálni. Pedig nem, ha kitartóak vagyunk, azt is megfigyelhetjük, hogy időnként váltogatják lábukat.

A kutatók szerint a fél lábon állás egyik oka minden bizonnyal a pihenés: tömegét egyik lábáról a másikra helyezve az állat elkerülheti bizonyos izmok elfáradását. Másrészt azzal, hogy a madár egyik lábát visszahúzza törzse mellé, és szárnya alá rejti, csökkenti a hőleadását, azaz képes ezáltal hőháztartását szabályozni. Időnként vízben is hosszú órákat álldogálnak egy lábon, különösen melegben, így nagy valószínűséggel az állat ilyenkor hűti magát.

Egyes madaraknál megfigyelhető az is, hogy lábukat nem mindig a tolluk alá dugják, hanem csupán a támasztó láb sarkához esetleg a lábtőhöz húzzák vissza. Ilyen esetben hőszabályozásról nehezen beszélhetünk, nagy valószínűséggel az állat csak pihenteti fél lábát.

Rolling   2013. október 06.

A tudomány már csak ilyen:Amikor az ember gyerekkorában először jár az állatkertben, és meglátja a flamingókat, törvényszerűen megkérdezi a szüleit, miért állnak fél lábon azok a bazi nagy rózsaszín madarak. A szülők szintén törvényszerűen improvizálnak valami jól hangzó indokot, pedig valójában fogalmuk sincs; ahogy egészen mostanáig a tudósoknak sem volt épkézláb válaszuk a rejtélyre.
A philadelphiai Saint Joseph's University két kutatója azonban a Zoo Biology szaklapban megjelent tanulmányában azt állítja, megfejtették a titkot. Hónapokon át figyelték a helyi állatkert flamingóit, és feljegyezték, hogy a madarak teljesen véletlenszerűen választják ki, melyik lábukon állnak, és a többség eközben balra hajtja a fejét (a fejüket jobbra hajtó kisebbség viszont jellemzően az agresszívabb példányok közül került ki).
Két bizonyítatlan teória keringett a fél lábon állásról tudományos körökben, de a megfigyelés mindkettőt megcáfolta: az állatok nem a lábaik pihentetése miatt álldogálnak ilyen furán, és nem is azért, mert fél lábról gyorsabban tudnak felrepülni, ha támadás éri őket. A titok nyitja a testhőmérséklet megőrzése; erre az vezette rá a kutatókat, hogy észrevették, vízben állva sokkal többször állnak fél lábra a madarak, mint a szárazföldön. Az új elmélet szerint egyszerűen minél kisebb testfelületen próbálnak a flamingók érintkezni a hideg talajjal.
Olvasd és törölheted,,

simléder   2013. október 06.

Dehogy törlöm, nagyon köszönöm az érdekes ismertetést Rolling, hátha más is elolvassa! :) Másrészt talán nem a legnagyobb hibám, hogy eddig ezt nem tudtam. Inkább lustaság, időhiány, hogy nem kerestem utána. Nagyon ,nagyon köszönöm ! :)

Kedvencnek jelölték
Gyűjteményekben
Albumokban