daganat 046

Fehér Körös mentén kalandom őzzel, csalánnal és sörrel
Egy furcsa járású őzbakra lettem figyelmes. Mint mindent, ami engem érdekel, rögtön fotózni kezdtem. A távolság nagyon nagy volt közöttünk, ezért a 400-as telével toldottam, ráadásnak 1,5 plusszal. Igen biztos kéz kell ahhoz, hogy így értékelhető felvétel készüljön, mert nem használok állványt (szerintem, nehezíti a gyors cselekvést). Amikor megnéztem a képeket, belenagyítva láttam meg, hogy milyen súlyos a szerencsétlen őz állapota.
A döbbenettől azonnal elhatároztam, hogy ezt az állatot megkeresem, és közelebbről is készítek róla felvételeket, mert feltétlen megmutatom Juhász Csaba állatorvos professzor barátunknak. Érdekel a véleménye a gigantikus daganatról.
Harmadik nap délelőttjén találtam rá ismét az állatkára, amint éppen legelészett a töltés oldalán. Most viszont előnyösebb pozícióból indulhattam őzikénk felé. Azért némi nehézség így is adódott, mert körülbelül egy méter nyolcvan centi magas, 15 méter hosszú csalánmezőn kellett átkúsznom. Rambónak is nagy kihívás lett volna, úgy hogy az állat ne vegye észre. A felvételeket sikerül elkészíteni, ami bearanyozta az napi tevékenységemet. Visszatérve a szálláshelyre három sört legurítottam fájdalomcsillapítás gyanánt a kullancs-, szúnyog-, és csaláncsípések enyhítésére. Használt! A központi idegrendszeremre ható alkohol jelentősen elvonta figyelmemet az égető viszketéstől.