Mobilos kép, azért ilyen....
készült: 2012.07.01 20:33
–7 C fölötti hőmérsékleten általában vízcseppek, túlhűlt vízcseppek alkotják a felhőket. Még –7 és –20 C között is túlsúlyban vannak a túlhűlt vízcseppek. A szilárd fázis (jég) uralkodóvá válása a –20 C alatti hőmérsékleteken történik. Végül, -39 C alatt már csak szilárd fázis figyelhető meg! Eltérő fizikai viszonyok közepette más-más alakú jégkristályok jönnek létre. Lehetnek szabályos prizma alakúak, hatlapú sokszögek, hexagonális csillagok, lemezek, tűk. Különféle magasságokban az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő típusok alakulnak ki. Ha ezek nyugalmi állapotban maradnak, nem keverednek s a kialakulási helyükön maradnak, akkor tartós optikai jelenséget hozhatnak létre. A fényjelenség létrejöttéhez a hatszögletű módosulatnak egyensúlyi helyzetében kb. párhuzamosan kell lebegnie a földfelszínnel. Az alkalmas elhelyezkedésűeknek elég sokan kell lenniük ahhoz, hogy észlelhető erősségű fényt juttassanak irányukból az észlelőhöz. Eközben legalább két felületen lezajló fénytörés hatása az, amit látunk. A legerősebb intenzitású jelenség a fényforrás irányával 22 fokos szöget bezáró jégkristályokkal látható. A halo legjellegzetesebb összetevő része a 22 fokos halo gyűrű. Ennek külső íve kék, a belső a vöröses, néha csak egy-egy része látható, az is csak percekig, a teljes 360 fokos ív tartós, 15-20 perces fennmaradása igen ritka, hazánkban évente 2-3 alkalommal figyelhető meg. A hold halo még ritkább jelenség.
készült: 2011.10.09 00:09
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.0050 s (1/200)
rekesz: f/4.9
fókusztávolság: 66.7mm (35mm-en: 893mm)
fényérzékenység: 80
készült: 2011.03.23 01:37
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.020 s (1/50)
rekesz: f/5.0
fókusztávolság: 6.2mm (35mm-en: 35mm)
fényérzékenység: 100
készült: 2010.12.27 20:10
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.0067 s (1/150)
rekesz: f/8.0
fókusztávolság: 66.7mm (35mm-en: 617mm)
fényérzékenység: 100
készült: 2009.05.02 15:56
Elvileg a szuperhold (baloldalt) 14% -al nagyobb és 30% -al fényesebb volt. A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek láttuk 2011 március 19-én. A jelenség oka az, hogy a Hold nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, amelynek van egy Földhöz legközelebbi, és egy legtávolabbi pontja. A Hold távolsága bolygónktól 354 és 410 ezer kilométer között mozog. A Hold 356 ezer kilométerre volt, vagyis az elméleti minimumhoz nagyon közel. Közelebb, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz.
készült: 2011.03.23 02:09
Vízcsepp
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.0010 s (1/1000)
rekesz: f/2.8
fókusztávolság: 6.2mm (35mm-en: 32mm)
fényérzékenység: 80
készült: 2009.10.04 11:47
Napkelte vagy napnyugta körül látható oszlopszerű fényjelenség, melyet általában a nagyobb méretű lapkristályok felületéről visszaverődő fény hoz létre. Valójában nem törési jelenség, a fény csupán visszaverődést szenved. Kialakulásának feltételei azonban oly mértékben hasonlatosak a halojelenségéhez, hogy ebbe a kategóriába soroljuk. A naposzlop elhelyezkedhet a Nap alatt vagy felett, sokszor akkor is látható, ha a Nap még vagy már a horizont alatt van. Hossza 5-10° lehet, de ideális esetben akár ennél is nagyobb. Színe a környező égbolt színével mindig azonos, mivel a kristálylapok - a periszkóptükörhöz hasonlóan - kissé ferde állásúak, csak a fénysugár útját változtatják meg. A gyémántpor-jelenség szintén látványos fényoszlopokat hozhat létre. A jelenség éjszakai változata megjelenhet a Hold, vagy valamelyik fényesebb égitest (Vénusz) felett is.
gyártó: Sony Ericsson
típus: C902
zársebesség: 0.0025 s (1/400)
rekesz: f/2.8
fókusztávolság: 5.2mm
fényérzékenység: 64
készült: 2010.04.27 05:50
Naplemente Kaposvár felett
zársebesség: 0.067 s (1/15)
rekesz: f/5.0
fókusztávolság: 6.2mm
fényérzékenység: 100
készült: 2009.09.08 18:22
–7 C fölötti hőmérsékleten általában vízcseppek, túlhűlt vízcseppek alkotják a felhőket. Még –7 és –20 C között is túlsúlyban vannak a túlhűlt vízcseppek. A szilárd fázis (jég) uralkodóvá válása a –20 C alatti hőmérsékleteken történik. Végül, -39 C alatt már csak szilárd fázis figyelhető meg! Eltérő fizikai viszonyok közepette más-más alakú jégkristályok jönnek létre. Lehetnek szabályos prizma alakúak, hatlapú sokszögek, hexagonális csillagok, lemezek, tűk. Különféle magasságokban az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő típusok alakulnak ki. Ha ezek nyugalmi állapotban maradnak, nem keverednek s a kialakulási helyükön maradnak, akkor tartós optikai jelenséget hozhatnak létre. A fényjelenség létrejöttéhez a hatszögletű módosulatnak egyensúlyi helyzetében kb. párhuzamosan kell lebegnie a földfelszínnel. Az alkalmas elhelyezkedésűeknek elég sokan kell lenniük ahhoz, hogy észlelhető erősségű fényt juttassanak irányukból az észlelőhöz. Eközben legalább két felületen lezajló fénytörés hatása az, amit látunk. A legerősebb intenzitású jelenség a fényforrás irányával 22 fokos szöget bezáró jégkristályokkal látható. A halo legjellegzetesebb összetevő része a 22 fokos halo gyűrű. Ennek külső íve kék, a belső a vöröses, néha csak egy-egy része látható, az is csak percekig, a teljes 360 fokos ív tartós, 15-20 perces fennmaradása igen ritka, hazánkban évente 2-3 alkalommal figyelhető meg. A hold halo még ritkább jelenség.
Vízcsepp
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.0010 s (1/1000)
rekesz: f/2.8
fókusztávolság: 6.2mm (35mm-en: 29mm)
fényérzékenység: 80
készült: 2009.10.04 11:39
Vízcsepp
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 0.0010 s (1/1000)
rekesz: f/2.8
fókusztávolság: 6.2mm (35mm-en: 31mm)
fényérzékenység: 80
készült: 2009.10.04 11:40
Kaposvár éjszaka
gyártó: Fujifilm
típus: FinePix S9600
zársebesség: 1.500 s
rekesz: f/3.4
fókusztávolság: 10.8mm (35mm-en: 53mm)
fényérzékenység: 100
készült: 2009.09.25 22:09
