_
hajdani kőfaragó
  • 2019. márc. 26.
  • 255
  • 16
  • 4
  • beágyazás
    XXL XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Seenger Béla, akinek monogramját– S és B –, a József utcai kapu kerek üvegablakain láthatjuk, egy Morvaországból származó ügyvéd elsőszülött fia, a jó hírű Kauser János kőfaragónál (181 7–1 871) tanulta a szakmát. Mestere halála után, 1872-ben átvette a 30-40 alkalmazottat foglalkoztató üzemet, és jelentős vállalattá fejlesztette.
Kő- és márványbányák tulajdonosává és bérlőjévé vált Sóskúton, Siklóson, valamint a dalmáciai Brazza szigetén. 1874-ben feleségül vette a néhai mestere Sarolta (Carolina) (1853–1 931) nevű leányát és házasságukból nyolc gyermek született. Seenger Béla a kőfaragótelepet először a Nagy Stáció (a mai Baross) utcában üzemeltette, majd 1876-ban megvásárolta a Tavaszmező u. 6. szám (akkor 7. szám) alatti ingatlant, mely eredetileg keményítőgyár volt –tervezője Pollack Ágoston – és ide tette át működését. Az épületrész földszintje ma is sokat őriz az akkori kialakításból – lásd pl. az öntöttvas oszlopokat. 1877-ben már Seenger Béla alakíttatja át a ház homlokzatát, és a telek két oldalán is egyre nőtt a kisebb-nagyobb műhely- és raktárépületek száma. Két évvel később megvette a szomszédos, József utca 37. szám alatti telket is, ahol Kauser Gyula tervei szerint szintén kőfaragó műhelyt építettek. Ebben működik ma a Martsa Műterem. Ekkor a kis műhely még egy hosszú, L-alakú épülethez csatlakozott, melynek helyére 1899-ben építették fel a telek József utcai részén, Schomann Antal építőmester tervei alapján, a ma is álló, háromemeletes lakóházat, melynek homlokzata a velencei palotákat idézi. A József utcai és a Tavaszmező utcai telek átjáró-házként működött még a II. világháború után is, de a két telek mindig önálló volt és maradt. Seenger Béla szorgalmát és kitartó, becsületes munkáját az Országos Iparegyesület 1879-ben ezüst díszéremmel jutalmazta. A Tavaszmező utca 6. és a József u. 37. szám alatti ingatlanon lévő kőfaragó műhelyekben 1900-ig több neves épület kőfaragó és márványmunkái készültek. Legnevezetesebb ezek közül az Operaház és a Parlament belső faragványainak, lépcsőinek, korlátjainak elkészítése.
Kedvencnek jelölték
Gyűjteményekben
Albumokban