..

Idejét múlt figyelmeztetés, sem nem dolgoznak, sem tető sincs...

Remek !

Nem figyeltek eléggé, leszakadt a tető.

Jó lenne megőrizni a régi épületeket legalább fotón. Tudom, hogy ez is fejlődés, de a jelleget jó lenne megőrizni szerintem. Biztos, hogy felújítás nélkül nem lenne jó itt lakni, de én el tudtam volna képzelni, hogy csak a falakat, födémeket újítják fel, festik át, a jelleg megmarad.

Nem illenek a környezetbe. Tudom, hogy egyszerűbb újat építeni, de ekkora stílus váltás már túlzás.

Szerintem mindig idegenek lesznek ezek az épületek, nekem a Kálvin tériek sem tetszenek, pedig azok már néhány éve ott vannak.

Szerintem régi kis lakást. Az újat el lehet adni.

Mi lenne, ha ehhez a városnegyedhez illő épületeket terveztek volna, természetesen a belső tereket már a modern életkörülményekhez igazítva?

Szebb lett volna.

Nálunk csináltak már olyan új házakat, hogy csak akkor kaptak építési-bontási engedélyt a kivitelezők, ha az eredeti homlokzatot valamilyen módon belekombinálják az új épületbe! Bár ez kb. 15 éve történt, azóta nem hallottam ilyenről...

Hermi, az sokkal jobb volt. Minden városnak más a hangulata, jellege. Ezt meg kellene őrizni, főleg a történelmi negyedekben. Egész Európa ilyen lett sajnos, legalább nekünk nem kellene követni. Bergamoban is csak a történelmi városközpont régi, egyre több modern házat építenek és egyre közelebb a központhoz.

Ibi67: Ez igaz, nem véletlenül ott is csak a Felsővárost mutatják meg a szervezett turistáknak...

Biztos, hogy keseregnünk kell? Nem lehet, hogy csak nagy ütemű értéknövelés folyik? Ne felejtsük el, hogy minden egyes régi épület lerombolásával értékesebbé válnak a még megmaradók. Ha nem is épületekről, de könyvekről olvastam valahol - majdnem biztosan Ráth-Végh István "A könyv komédiája" című könyvében egy történetet. Egy nagyon különleges könyvet hirdetett meg valaki eladásra. Megjelent egy vevő, aki kifizette a könyvért a kért komoly összeget, majd ott helyben a kályha tüzébe dobta a könyvet. Elmondta, hogy azért, mert a gyűjteményében megvolt ez a könyv és úgy tudta, hogy az ő példánya az egyetlen a világon. És a létező másik példány elégetése után most ismét az övé lett az egyetlen a világon.
Más kérdés aztán, hogy az eladó mennyire bánta meg az üzletet.

Kedves Tanyasi: Nem feltétlenül értek veled egyet... A könyvritkaság és az épületek értékállósága nem egy kategória - nekem. Ezt írtad:
"Ne felejtsük el, hogy minden egyes régi épület lerombolásával értékesebbé válnak a még megmaradók."
Biztos vagy ebben?? Pl. a már felújított kastélyokat, várakat is inkább le kellett volna dózerolni és nem visszaállítani régi szépségükben? Én nem hiszem, hogy minden régi épület megérett a pusztulásra! Persze vannak már jóvátehetetlen állagromlások is, ott nincs más megoldás, de az állításodat én nem tudom általánosnak elfogadni.
Ami az idézett könyv-történetet illeti, számomra az is egy "bűntett", még akkor is, ha Ráth-Végh István írta - vagy kitalálta... Bocs, ha nem értünk egyet.

Köszönöm Nevetnijo, hogy egyetértünk.

Ez ajándék is nekünk Nevetnijo, képzeld, ha mindig csak vitáznánk, meg ahogyan ma szokás kommentelni más helyeken...brrrr!!:-(
Örülök, hogy sok mindenben egyetértünk, jó így beszélgetni, lamentálni, megérteni, hogy mit gondol a társunk!:-)

Kedves Hermi és nevetnijo!
Sajnálom, hogy rosszul fogalmaztam, és nem jött ki a hozzászólásomból az irónia. Nekem is fáj minden elpusztított szépség, és örülök, ha némelyikük legalább fényképen megmarad (pl. http://indafoto.hu/tanyasitaho/papkeszi1970 albumom).
Üdvözlettel
Miklós

Kedves "Tanyasi" Miklós! Sajnálom, de tényleg nem jött le az irónia, biztosan bennem van a hiba... Örülök, hogy te is a régi szépségek megörökítésén munkálkodsz, akkor gyakorlatilag már az is kiderült, hogy hasonló a véleményünk! Ennek igazán örülök!
További szép fényeket és sok szép fotót kívánok!:-)
Üdvözöllek:
Hermi