botlatókő, Szinai Sándor

Szomorú,,,
A Frankel Leó-u- is van,,,

Rendkívül érdekes téma, amit felhoztál. Most hallottam először a botlatókőről Elolvastam hozzá mindent. Fogalmam sem volt róla, hogy Sopronbánfalván is haltak meg munkaszolgálatosok, ugyanis tudomásom szerint semmiféle emlékmű nincs ott. Sopronban ugyan van emlékszobor az elhurcoltakról, de miért nincs egyetlen botlatókő sem? Több, mint 1800 soproni zsidó és egyéb üldözött nem tért vissza a haláltáborokból? Családok tűntek el mind egy szálig. Az 1970-es években a nyugatnémet kormány némi pénzjóvátételben részesítette a hátramaradottakat. Ezt a mi bankunk intézte. Ne tudd meg, hogy mennyi keserves történetet hallgattam végig. Velük sírtam...

Szíves engedelmeddel ezt a képet felviszem a facebook oldalamra, hátha elolvassa egy-két ebben illetékes...

Köszönöm, mindet megnéztem. Sopronban nagyon sok halottat azonosítottak. Volt egy soproni pap, akit személyesen is ismertem, dr. Németh Alajos, aki a háborúban a bombázások stb. alatt mást sem csinált, mint elment a bejelentett és megtalált halottakhoz, nemzetiségre, fajra stb. tekintet nélkül felvette az adataikat, naplózta és katolikus szertartás szerint eltemette ott, ahol éppen lehetett, majd mindegyiknek feljegyezte a sírját. Éjjel-nappal dolgozott. Könyvet is írt erről, amit megjelentetve sokan így találták meg a szeretteiket. Ő azonosította és temette el az Ikva partján Dr. Csík Ferenc olimpiai úszóbajnokot is, akit aztán később kihantoltak és városában helyezték örök nyugovóra. Nálunk utca őrzi az olimpiai bajnok emlékét. Nem csodálkoznék, ha ezeket a neveket a könyvében viszont lehetne látni. A könyv címe: Sopron, véres, könnyes napjai. Örök hálával tartozunk neki a szorgos és szívós, precíz és emberséges munkájáért.