Ez az ALMA-val készült első felvétel: az antenna a galaxisokat két különböző hullámhossz-tartományban képezte le.
A felvételek 12 teleszkóppal készültek, amelyek viszonylag közel vannak egymáshoz. A képek minősége és felbontása a következő néhány hónapban a tudományos megfigyelések során folyamatosan javulni fog.
A közelebb fekvő antennák szélesebb látómezőt eredményeznek, így a csillagászok rákereshetnek az egyes alkotóelemekre, amelyeket részletesebben akarnak tanulmányozni. Az antennák egymáshoz közelebb-távolabb mozgatásával fókuszálnak, úgy, mint egy hagyományos távcső-lencserendszerrel.
http://indavideo.hu/video/Submillimeter_Array_HD
A csillagászok több mint 900 kutatási javaslatot nyújtottak be a teleszkóp első 9 hónapjában végzendő megfigyelésekre, amelyeket az Európai Déli Obszervatórium munkatársai szűkítettek le körülbelül 100-ra.
ALMA a fényt milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszokon észleli, így a legtávolabbi és legrégibb jelenségek is megfigyelhetők az Univerzumban. Ez elég erős ahhoz, hogy tanulmányozza a felrobbant csillagok hideg, sötét maradványait, beleértve az első csillagokat, melyek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után pusztultak el – ez a korszak „kozmikus hajnal”-ként ismert. A több millió éves űrbéli utazást követően a Földre érkezett rádióhullámokat elemezve a tudósoknak a világegyetem és a naprendszerek keletkezéséről is több fogalmuk lesz majd. Emellett a teleszkóp az eddig még nem észlelt objektumok felfedezésében is nagy szerepet kap.
Az óriásteleszkóp az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Tajvan, Chile és tizenegy európai nemzet összefogásával, valamint nagyjából egymilliárd dollárból készül.
forrás:
http://www.gepnarancs.hu/2011/10/alma-radioteleszkop/
