Gyártó: | Panasonic DMC-FZ8 |
Fókusztáv: | 7.6mm |
Rekesz: | f/4.0 |
Zársebesség: | 1/160 |
ISO: | 100 |
Készült: | 2012. márc. 30. 14:28 |
Gyártó: | Panasonic DMC-FZ8 |
Fókusztáv: | 7.6mm |
Rekesz: | f/4.0 |
Zársebesség: | 1/160 |
ISO: | 100 |
Készült: | 2012. márc. 30. 14:28 |
balmár
balmár 2012. május 13.
Az Epreskert egy egész "téma halmaz" :))
lazyp
lazyp 2012. május 14.
... és még, amit kívülről nem látni ...
iiilona
iiilona 2012. május 15.
Most olvastam utána a Wikin az Epreskert történetének. Szép múltra tekint vissza. Úgy gondolom az egész környék maga, művészettörténet!
lazyp
lazyp 2012. május 16.
Ilona kedves,
Miután nem Pesten élsz, és talán a város fejlődését sem ismered annyira, hogy szemléltetőeszköz nélkül érthetően vázolhassam a kert környezetét és annak kialakulását, feltöltök egy Pest térképet az 1837-ből és a 19.század végéről származó rendkívül részletes (házszámozásig) térképrészletet az 1896-os Millenium előtti évből.
Pest városa a török kor utáni átmeneti "sokk-szünet" kezdte kinőni a középkori városfalakkal határolt kereteit. A falon kívül is kialakultak kezdetleges
városrészek. A fal lebontása a 18.sz. fordulóján a városfejlődés erőteljes megindulását hozta magával. A városfalból mára csupán néhány (talán 3) rövidke faldarab maradt meg.
A fal és annak kapui a mai városszerkezeten is nyomott hagytak. A hajdani városkapukhoz vezető országutak helyén húzódnak a mai ki- és
bevezető főútvonalak (Váci [Bajcsy-Zsilinszky]-, Hatvani [Rákóczy, Kerepesi]-, Kecskeméti [Üllői] út). A városfalon kívüli út ma a "kiskörút" a Deák tértől a
Szabadság hídig. A Pest 1837. térképen jól látszanak az új városrészek (Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros) és az is, hogy a Városliget (Stadt Wäldchen) és a város között kertek, szőlőültetvények és "epreskertek" voltak.
A kiegyezés után nagyon felgyorsult város építése. Ehhez jelentősen hozzájárult az ország 1000 éves "fennállásának" megünneplése és az ahhoz kapcsolódó beruházások. Kialakították a Nagykörutat, a Sugárutat (ma Andrássy út),
lazyp
lazyp 2012. május 16.
megépült a kontinens első földalatti vasútja, a város szerkezetét és képét még ma is
jórészt meghatározó épületek, hidak, közlekedési útvonalak, gáz-, víz- és csatornahálózat stb. Az 1872-ben "egyesült" Budapest Európa vezető városai közé
került.
Az 1895-ös térképen az Epreskert már a mai kereteiben látszik már "Benczúr Gy." felirattal; az Epreskert u-t ma Munkácsy Mihály u-nak, a Bulyovszky u-t
Rippl-Rónai u-nak nevezik.
Gyermekkorom közel 4 évét e környéken, a Bulyovszky u-ban lakva töltöttem. Naponta jártam az Epreskert mellett Kmetty u-i óvodás lévén, és rémüldöztem az
akkor elvadult bozótosból rámtekintő feketedő fehér arcoktól, lábaktól, karoktól; mindig a túloldalon mentem.
Ma nagyon kellemes, hívogató kert; kár, hogy csak engedéllyel lehet belépni.
lazyp
lazyp 2012. május 16.
... elnézést a "tördelési" hibákért .. az Inda tette velem ...
iiilona
iiilona 2012. május 16.
Kedves Péter, nem rég érkeztem haza és találtam ezt nagyon megfogó magyarázatot.
Péter, nagyon, nagyon hálás vagyok. Köszönöm szépen a rendkívüli érthető magyarázatot. Szükségem is van rá, hiszen a böngészőben kevés adat van. És, íme Te ott nőttél fel a közelében és nagyon jól ismered. Olvastam, itt egy nagyon haladó, pezsgő művésznegyed volt. És van a mai napig.
Most megyek és megnézem a térképet. Köszi, ♥
lazyp
lazyp 2012. május 16.
... :-) ...