_
Epreskert, ismeretlen szerző és műve, 2012.március
  • 2012. máj. 13.
  • 379
  • 13
  • 8
  • beágyazás
    XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Gyártó: Panasonic DMC-FZ8
Fókusztáv: 7.6mm
Rekesz: f/4.0
Zársebesség: 1/160
ISO: 100
Készült: 2012. márc. 30. 14:28
Kevesebb
Több

balmár   2012. május 13.

Az Epreskert egy egész "téma halmaz" :))

lazyp   2012. május 14.

... és még, amit kívülről nem látni ...

iiilona   2012. május 15.

Most olvastam utána a Wikin az Epreskert történetének. Szép múltra tekint vissza. Úgy gondolom az egész környék maga, művészettörténet!

lazyp   2012. május 16.

Ilona kedves,

Miután nem Pesten élsz, és talán a város fejlődését sem ismered annyira, hogy szemléltetőeszköz nélkül érthetően vázolhassam a kert környezetét és annak kialakulását, feltöltök egy Pest térképet az 1837-ből és a 19.század végéről származó rendkívül részletes (házszámozásig) térképrészletet az 1896-os Millenium előtti évből.

Pest városa a török kor utáni átmeneti "sokk-szünet" kezdte kinőni a középkori városfalakkal határolt kereteit. A falon kívül is kialakultak kezdetleges

városrészek. A fal lebontása a 18.sz. fordulóján a városfejlődés erőteljes megindulását hozta magával. A városfalból mára csupán néhány (talán 3) rövidke faldarab maradt meg.

A fal és annak kapui a mai városszerkezeten is nyomott hagytak. A hajdani városkapukhoz vezető országutak helyén húzódnak a mai ki- és

bevezető főútvonalak (Váci [Bajcsy-Zsilinszky]-, Hatvani [Rákóczy, Kerepesi]-, Kecskeméti [Üllői] út). A városfalon kívüli út ma a "kiskörút" a Deák tértől a

Szabadság hídig. A Pest 1837. térképen jól látszanak az új városrészek (Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros) és az is, hogy a Városliget (Stadt Wäldchen) és a város között kertek, szőlőültetvények és "epreskertek" voltak.

A kiegyezés után nagyon felgyorsult város építése. Ehhez jelentősen hozzájárult az ország 1000 éves "fennállásának" megünneplése és az ahhoz kapcsolódó beruházások. Kialakították a Nagykörutat, a Sugárutat (ma Andrássy út),

lazyp   2012. május 16.

megépült a kontinens első földalatti vasútja, a város szerkezetét és képét még ma is

jórészt meghatározó épületek, hidak, közlekedési útvonalak, gáz-, víz- és csatornahálózat stb. Az 1872-ben "egyesült" Budapest Európa vezető városai közé

került.

Az 1895-ös térképen az Epreskert már a mai kereteiben látszik már "Benczúr Gy." felirattal; az Epreskert u-t ma Munkácsy Mihály u-nak, a Bulyovszky u-t

Rippl-Rónai u-nak nevezik.

Gyermekkorom közel 4 évét e környéken, a Bulyovszky u-ban lakva töltöttem. Naponta jártam az Epreskert mellett Kmetty u-i óvodás lévén, és rémüldöztem az

akkor elvadult bozótosból rámtekintő feketedő fehér arcoktól, lábaktól, karoktól; mindig a túloldalon mentem.

Ma nagyon kellemes, hívogató kert; kár, hogy csak engedéllyel lehet belépni.

lazyp   2012. május 16.

... elnézést a "tördelési" hibákért .. az Inda tette velem ...

iiilona   2012. május 16.

Kedves Péter, nem rég érkeztem haza és találtam ezt nagyon megfogó magyarázatot.
Péter, nagyon, nagyon hálás vagyok. Köszönöm szépen a rendkívüli érthető magyarázatot. Szükségem is van rá, hiszen a böngészőben kevés adat van. És, íme Te ott nőttél fel a közelében és nagyon jól ismered. Olvastam, itt egy nagyon haladó, pezsgő művésznegyed volt. És van a mai napig.
Most megyek és megnézem a térképet. Köszi, ♥

Kedvencnek jelölték
Albumokban