A villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C (A coulomb az elektromos töltés SI származtatott egysége.), de az igen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége igen nagy, 180 km/s.-Az égdörgés oka :A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel s ez nagy robajjal jár.
A kismalac elindul új állatokat megismerni. Találkozik az öszvérrel. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok az öszvér. - Miért hívnak öszvérnek? - Mert apám ló, anyám pedig szamár. A kismalac továbbmegy, a bokorbol morgást hall. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a farkaskutya. - Miért hívnak farkaskutyának? - Mivel apám farkas, anyám meg kutya. A kismalac tovább ballag, majd hirtelen zümmögést hall. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a lódarázs. - Na persze!
Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte. A szecessziós stílusú épületet kupoláját és tetejét Zsolnay kerámia díszíti. A kupola körül négy allegorikus figura áll, akik az iparművészet négy ágát jelképezik. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja.
A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába. A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve. Az állami tulajdonban lévő épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg 107 szobás luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző New York kávéházat. Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.
A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület. 1803-1806 között épült klasszicista stílusban. Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867 és 1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. 1921–1944 között Horthy Miklós és családja is lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989–1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000-2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.
kodak z8612is ,,,,,,,,,, for ever Kodak <a href="http://pixinfo.com/fgep/Kodak_Z8612_IS" rel="external">http://pixinfo.com/fgep/Kodak_Z8612_IS</a>
kodak z8612is <a href="http://www.amazon.com/Kodak-EasyShare-Z8612IS-Digital-Stabilized/dp/B00127Y4A2" rel="external">http://www.amazon.com/Kodak-EasyShare-Z8612IS-Digital-...</a>
A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Mintegy 8 ezer személyt képes befogadni.A Szent István-bazilika a Szent Jobb (István királyunk jobb kezének) végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre augusztus 20-án az ereklyének a Szent Jobb-körmenetben való körbehordozása.
