Erzsike: Nincs titok, vittem egy jó nagy kapacitású kártyát a gépemhez:-)

Örülök, hogy megnézed a képeimet!!:-)

Belegondolok Hermi, hogy tudtál ennyi csodálatos fotót csinálni.

Aminek természetesen nagyon örülök.

:-D

:-D Kizárólag a tisztelete miatt!:-D

Jaja, az oroszlán még sírva sem enne meg. :-D

Marad bizony! Nagyon nőies öltözet, bár a cél szentesíti most is az eszközt:-D

Na de ne sürgessük az időt, rohan az magától is. Addig is marad a tundraruha. :-D

Ó, kedves Frangipani! Pedig még hátra van a java: január, február, talán még március is... Juj, de soká lesz még tavasz... Teljesen együttérzek...:-(

Hermi: én nagyon türelmes vagyok. Csak már unom a téli hideget. :-D

:-D

Majdnem!

Anna: :-D Ez áll a névjegyeden is?? :-D

Hermi: Szerintem láthatták a felhőt. A háznak több oldala van bizonyára ablakokkal. :-D

...ahogy nekem is két oldalam van: egy rossz és egy kibírhatatlan ;)

Legyél türelmes kedves Frangipani, eljön annak is az ideje... Igaz, itt egész évben előfordulhat erős napsütés, de mi azt sose érjük meg...

Hogy örülnék ha most az ablakomon így betűzne a nap. Biztos nem húznám le a redőnyöket. :-D

:-) Mivel ezekből az ablakokból nem láthatták a felhőmet, élek a gyanúperrel, hogy a rettentően sütő nap ellen sötétítettek. Nem sokáig lehetett bírni árnyék nélkül.

Előrelátóan már le is eresztették a redőnyt, hogy ne lássák majd a setét fellegeket...