Azért mégis elmondhatod, hogy kipróbáltad mindkettőt:)

a 10.emelet kényszer volt,ott laktunk.az óriáskerékre annó a vidámparkba ültünk a tesómmal....

Csillus::-D Azért ezek is szép teljesítmények, mindenki másképp éli meg a magassági kihívásokat:-)

én 10.emelet és az óriáskeréknél leragadtam...

:-D

Frangipani: Üdvözöllek a klubban!:-)

Hermi: csatlakozom, szintén imádom. :-)



Én is lecsúsztam ezeken a drótköteleken. :-)

Köszönöm Gizella, de a csodálat túlzás!:-) Én egyszerűen imádom a felvonókat (is!):-)

Gyönyörű látvány lehetett. Én egyszer ültem, mit ültem, álltunk, valami hasonlóban, de fogadalmat tettem, hogy soha többé :) Legközelebb szerencsésen megúsztam a levegőben libegést, busz ment fel ugyanoda.. Csodállak Hermi!

Drága vagy Erzsike, köszönöm!!!:-)

Nekem az a nagy élmény, hogy Ti élveztétek.

H1N1: Örülök, hogy neked is van szép emléked a "forgóról"!:-)

Hasonlóban volt részem a Garda tónál, csak nem mentünk olyan magasra! Ami szokatlan volt, hogy 80 férőhelyes volt a kabin! Elsőre ijesztő volt a létszám, de a felvonó könnyen elbánt velünk, a körfogása pedig zseniális ötlet volt!

Igen Frangipani!:-) Sőt, a csúcsra érve Európa legmagasabb hídján is átmentem, hatalmas élmény volt!:)

Köszönöm Évike, nem kellett hozzá nagy bátorság, én élvezem az ilyen "utazásokat"!:-)

Te erre fel mertél ülni???

Bátor vagy Hermi! :)

Marcipan: Gondolhatod, mekkora élmény volt!:-) Mint mikor a vidéki kislány először látja a fővárost:-D (Finoman fogalmaztam, ugye?:-D)

:-D Nem:-) Nem forog annyira gyorsan, de mivel hosszú ideig jut fel a csúcsra, fogatják, hogy mindenki mindent láthasson:)

Hűha! Nem szédültél Hermi?