Szomorúan láttam én is, már nincs is sok értelme a panoráma út oldalában működő gleccser liftnek sem, hiszem csak a sárba lehet lejutni....( Kár érte, gyönyörű látvány lehetett, pláne, hogy le is lehetett menni rá!

Sajnos fogy, a túravezetőnk, aki a rangidős, ő itt volt nászúton 20 éve, akkor még domború volt a gleccser, meg hosszban elért a Kaiserig...

Ó, nagy boldogság lehetett!! Gratulálok, teljesítménynek sem kicsi! Persze, akkor még nem is beszéltem az élményről, ami bevésődik az ember agyába, minden porcikájába!

Nem irigykedek, inkább örülök, hogy részese lehettél ennek az élménynek!:)

(A gleccser most is nagyon fogytán van...:( )

Igen voltunk a tetején :) Tavaly onnan próbálkoztunk, ahonnan fotóztál, de sajna a gleccser nagyon lent volt, ezért a csúcsra már nem volt erőnk.

Idén a másik oldalról annyira jól összejött minden, hogy meg tudtuk csinálni.

Felejthetetlen élmény Ausztria tetején állni/ülni/fotózni/feküdni/pihenni stb-stb :P

Climber: Tényleg álltál a tetején?? Hű, az nagyszerű lehetett!!:) Nekem csak a panoráma útról volt hozzá szerencsém... Azért így is boldog vagyok, hogy láthattam:)

geegee: Sajnálom, hogy így jártatok, bizony, szerencse dolga is, hogy ne legyen felhőben...

Tünci30: Köszönöm szépen, de ehhez kellett a hegy, a hó és a fényviszonyok is. Szerencsém volt:)

húú, tavaly nekünk is ugyan ez volt a helyzet :\ viszont idén olyan mázlink volt, hogy körbe szinte az összes hegyen felhő volt, de a Glockneren egy párafelhő sem :)

3 7re rá voltunk mi is, totál felhőben az egész csúccsal... :-((

Július 20-án volt szerencsém a tetején állni :) Jó kép!

csodàs foto!