Melaka ura

Köszi Anna!
Én nem ezt tapasztaltam. Egyrészt a "senki nem hallott a Melaka-szorosról" enyhén szólva is túlzás. Férjem bakancslistáján azóta szerepel a város, mióta gyerekként elolvasta Dékány András Fekete herceg című könyvét, aminek egyik fő helyszíne a szoros. A történelem során a gyarmatosítások előtt, földrajzi helyzetéből adódóan is, kereskedelmi és politikai nagyhatalom volt. A város virágzott, erősebb volt Velencénél is. Innen ered a szultáni palotában is olvasható mondás: bárki legyen is Melaka ura, keze Velence torkán van. Éppen ezért akarták elfoglalni a portugálok, majd a hollandok, később a britek tették rá a kezüket. Szóval lehet, hogy a cikk írója nem hallott még a szorosról, de mi - és rajzunk kívül sokan mások - igen, bakancslistás úti cél volt. :-D
Másrészt, a városról sok minden eszembe jut, de a giccs az nem. (Na jó, a riksák kicsit súrolták a határt, de adtak egy hangulatot a városnak.) Inkább az elfogadás a legjellemzőbb kifejezés erre az etnikai olvasztótégelyre. Nem számít a bőrszíned, a nemed, a felekezeti hovatartozásod, a nemzetiséged, ember vagy, és ez a lényeg. Az utcákban békességben megférnek egymás mellett a muszlim mecsetek, a hindu, a keresztény, a buddhista, a taoista kegyhelyek. Emellett a tisztaság, a gyönyörűen felújított épületek, a hagyományok ápolása, a múlt tisztelete lengi be az egész várost. Na és a hihetetlenül barátságos emberek.
Ja, és a klíma: imádtuk januárban a nyári meleget. :-) A "szemét" szó végképp nem ju

Szóval a "szemét" szó végképp nem jutott eszünkbe. :-)

Nagyon szívesen. :-)