Ezért (is) szeretek füvet nyírni, ahol csak a madarak szólnak hozzám. :-D

A felhajtásokat én sem szeretem, zavarban vagyok tőle, mert annyira nem ismerem a protokollját:) Meg a sok ember néha nagyon fárasztó:)

A tablet engem is gyakran megtréfál!:-)

Hintós akart lenni, csak ha tableten nem nyomom elég hosszú ideig az o-t, akkor rövid lesz. :-D

Köszönöm Hermi! :-)

A hintos nászment és a felhajtás nem az én világom, mint ahogy a habos-babos sem. Hozzáteszem, egyszerű, szűk ruhát volt a legnehezebb találni. :-D

Ezek szerinte nem hintóval mentetek a Várba milló kamera kíséretében!:)

Szép lehettél, szépek lehettetek, a szeretet nem a felhajtáson múlik! Gratulálok!!

Hermi: semmiben nem akartam megszokottat, habos-babosat meg végképp nem. Az nem én vagyok. Egyszerű, sima szűk ruhám volt, a vőlegényen és a barátokon farmer, megleptek egy egyen fehér pólóval, amire a nevünk volt hímezve. Ez volt a férjemen és a barátokon. Ilyen volt az én menyecske ruhám is. :-D Nászinduló helyett Gogol Bordello szólt, az esti házibulin pedig dübörgött a rock and roll. :-D

Nagyon szép lehetett!!!!:-)

Egyszer az egyik kolléganőm az esküvőre készülvén közölte, hogy az ő csokra csakis vadvirágokból állhat! Néztünk értetlenül, akkor még mindenki drága csokrokra hajtott!

A végeredmény láttán teljesen ledöbbentünk, senki nem látott még szebb ara-csokrot!!!:-D

Jaj, ne is mondd a napraforgó táblákat! Imádom.

Képzeld, anno a menyasszonyi csokrom is napraforgó volt. :-D

A kísérlet sikeres volt!:)

Én is szeretem a napraforgót, a Tour de France-ra emlékeztet, ott tekernek a napraforgó táblák között!:-)

Köszi Hermi, csak kísérleteztem. :-D

Anyukámtól kaptam ezt a virágot a kertbe, mert tudja, hogy a frangipani mellett a napraforgó a kedvenc virágom, az előbbi viszont felénk mondhatni nehézkesen beszerezhető. :-D

De jó fotó!!!

Várom.

Majd lefotózom neked. :-)

Érdekes lehet.

Erzsike: törpe disznapraforgó a kertből. :-)

Ilyenkor?