Közeli-távoli unokák!

Reménykedtem a közeliben, de látva Imre régi pesti képeit, vagy a Te fotóidat, azért sejtettem a távolságot.

Sok éve Imre írta egy kép alatt, hogy majd idegenvezetőt keres Pesten vállalom-e, de nyilván az csak élcelődés volt.

Sajnos ez a falvak sorsa nálunk is! Ma már csak én is szüleim sírjához járok gyakorta, a kis Duna-Tisza közi faluban már csak 5o-6o idős ember él szinte magányosan.

Csak hétvégi nagyi vagyok. A gyerekek szétszaladtak a bombázás alatt.

Lányom Budapesten él fiamék pedig Szegeden vannak mi öregek ittmaradtunk Palicson (vajdaságban) mivel mi még akkor dolgoztunk és biztosítani kellett a tanulási költségeket stb.

Sajnos sokan vagyunk ilyen helyzetben a falvaink kiöregednek és néptelenek lesznek mert nincs lehetőség új munkahelyekre a kapa pedig nagyon nehéz SZERSZÁM (:

Gyönyörűek az unokák, az egész család!

Nagy boldogság az együttlét. Remélem nem nagy távolságra vannak?

Szerintem nem az évek számitanak hanem a hozzáállás a fontos. Nekem ha ittvanak az unokák vagy ha nem fáj semmim sosem érzem az éveket.

Igaz sohasem voltam pesszinista és nagy harcos vagyok ha kitüzött cél áll elöttem

Köszönöm! Amíg tehetem, a 66 évemmel megyek mindenfelé, hogy később majd legyen mire emlékeznem.

A fotózás mellett nagy hobbym a filmekben való statisztálás, ami napi 12 órás elfoglaltság, szerencsére gyakran hívnak.

Így aztán nagyon le vagyok maradva az ismerősök böngészésével, de igyekszem pótolni!

azt észrevettem a fotók alapján hogy sok helyen jelen van és igen aktiv

Nagyon szép!

...én filmforgatás során jártam itt: