Tabán

Bacher-Bodrogh Pál

A haldokló Tabán
(részlet)

"Óh múzsák berke ,vén Tabán.

S hej,régi házak....régi mámor...
Ki tudja , egykor itt mi volt,
Nagy, lázas éjek, pajkos Ámor,
Nem látta más ,csupán a hold.
És most is , hogyha jő az este,
Itt vár reám az én babám.
A vágytól ég a lelke-teste,
Óh, csókok kertje,vén Tabán.

Ám egyszer véget ér a nóta,
a végzet mindent elsodor;
S ki itt állsz századvégek óta,
Maholnap rád kerül a sor.
A csákány döng, a balta koppan,
Kimúlsz egy zordon éjszakán,
De színes képen, víg dalokban,
Örökkön élsz majd, vén Tabán."