Az ablakunkból egy udvarra látunk, ahol a vihar félig kidöntötte a kedvenc fámat, amit ki kellett vágassanak. (Valahol megvan a fotója is, majd fölteszem.) Mintha temetésen volnának, olyan szomorúan nézik a fa kivágói a megmaradt tönköt. Lélekben én is ott állok..