Szia, jó kép! Használtál valamilyen szűrőt?
Valóban Budapest 1.-volt a neve.De a 2.-ik világháborúban lebombázták,majd a háború után 1946.-ban lett újjáépítve.Ami a talpazatot illeti,nos 2.-Db.ipari gyémánt harangon állt,amit a németek a robbantás után
elvittek.Újjáépítéskor került aztán 2.-Db porcelán harangra,amin jelen állapotban is áll..A magassága pedig (össz méretben)pontosan 314.méter.A tetején pedig egy 70 cm.-es Bronz gömb található.Ezt biztosan tudom,mert születésem óta itt lakom,és sok Szigetszentmiklósi ember
dolgozott rajta,többek között az egyik rokonunk is,aki az újjáépítés közben baleset áldozata lett.
A solti antenna 298,4 m magas, 2,5 m-es élhosszúságú háromszög keresztmetszetű 270 t tömegű torony (Sugár Gusztáv: A színes televíziózás és a sztereo rádiózás). Érdekes, hogy a lakihegyi torony bár középen 14-15 méter széles, tömege mégis alig nagyobb a soltiénál (280 t).
És valaki tudja-e miven állt eredetileg ez a torony?
A Solti adó ennek a felének a mérete kb.Egyébbként ha
a Solti adó karbantartási munkák miatt nem melne,akkor ez az adó sugározza a műsort.
... között a hatos stúdió is veszélybe került. Jó lenne megmenteni azt is, ahogy a lakihegyi antennát sikerült.
A magassága érdekes kérdés, úgy tudom, a szivar 300 méteres, a tetején viszont van egy kitolható hangolórúd, amivel 314 m-es max. magassága lesz. Ez az antenna egy félhullámhosszú dipól egyik fele. A másik fele talán még érdekesebb, az ugyanis a látható antenna tükörképeként a földben van :) Már úgy értve, hogy egy jókora kiterjedésű pókhálószerű fémháló van lefektetve a föld alá, ami tökörként működik, és így úgy működik az antenna, úgy sugároz, mintha a tükörképe ott lenne a föld alatt.
Az antenna magasságát egyébként a sugárzási frekvencia határozta meg, Budapest 1 már akkor is majdnem ugyanazt a frekvenciát használta. mint ma is a Kossuth középhullámon: 540 kHz.
Az adás ma már nem innen, hanem Soltról megy, ott is hasonló méretű, de nem szivar alakú antenna van. Ennek megfelelően a szivart valamikor talán még a nyolcvanas években le akarták bontani, de sikerült megakadályozni, ipari műemlékké nyilvánították.
Most sajnos hasonló sors (bontás) vár valószínűleg a Rádió hatos stúdiójára, amiről azt érdemes tudni, a későbbi Nobel-díjas Békésy György résztvett az akusztikai kialakításában, és az általa tervezett burkolat részben még mindig megtalálható ott. Plusz az utóbbi 70-80 évben az összes jelentős magyar zeneszerző és zenész meg jó néhány színész is megfordult a falai között. Most, mivel a Rádiót is ki akarják költöztetni a helyéről, a Bródy Sándor utcai komplexumból az MTV-nek kialakított tévés gyártóbázisba, Óbudára, többek
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) keretében, amely akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án ünnepélyesen felavatták az új, 120kW-os „óriásadót”, mely ezzel az antennával ettől fogva Budapest 1 műsorát sugározta. 1949. február 1-jén „Budapest 1” felveszi a Kossuth, „Budapest 2” a Petőfi nevet.
No-no, nem egészen úgy van. Egyrészről nem Kossuth Rádió, hanem Budapest I. volt akkoriban. Másrészről pedig nem ez volt az első adó (illetve antenna), csak 1933 végétől sugározta ez a műsort. A Rádió akkor már 8 éves volt.
Érdekes felhőjáték.
Valóban ez a Lakihegyi Rádió adótorony,aminek a magassága(ha valaki nemtudná biztosra)314;méter magas.Valamikór ez volt az első Magyar adó,a Kossuth Rádió műsorát sugározta.
Igen!
Ezt lehet látni a csepeli dunahídról? :o
A geoládát már megnéztem :)
Király, gondoltam már geocaching-re csak nem sok időm van rá ;(
Ez nagyon jó kép lett! Grat.
Ja, én Budatétény... akkor közel vagyunk:)
Igen, Szigethalmon :)
Itt lakom nem messze.. ismerős volt... te is közel laksz?
Elsőre, talált süllyedt :)
Csak találgatok.. Lakihegy?