ÖRVÉNY EZER ÉVE ( 1009- 2009) Ewrem, Eurem, Evren, Örvín, Örvén, Erym, Ein, Erm, Erin, Evín, Ervín, Eörvény, Örvény, Tisza-Örvény, Eörvény, Tisza-Eörvény, Örvény, Tiszaörvény, Tiszafüred-Tiszaörvény, Tiszafüred- Örvény. Húsz név, néhány ismétléssel, egy kisfalu nevei ezek, a Tisza bal partján, amelyeket ezer év alatt viselt, hosszabb- rövidebb ideig. Sok az év, sok a név, a pontos magyarázata sem tisztázott ,hogy honfoglaló eleink, mi alapján adták ennek a földdarabnak az ÖRVÉNY nevet . Azt hogy már akkor is megvolt, bizonyítják a pénzleletek, melyek pontosan meghatároznak korokat, és az ereklyetartó kereszt, előlapján a keresztre feszített Krisztussal, az úgynevezett szentföldi típusú ereklyetartó mellkeresztek közé tartozik, Bizáncban készülhetett a X-XI. században, továbbá a temetkezési szokások. A Heves Megyei Levéltár, Árpád-kori 3. és 9. sz.oklevelében IV. Béla megerősíti, hogy Örvény falut, a vámmal és révvel, a Tisza két partján az erdőkkel, a két halfogó rekesztékkel, és egy nagy hajóval, az Egri Püspökségnek adományozza, hasonlóan, mint ahogyan azt I. István tette. Kovács Béla Az Egri Egyházmegye Története című könyvében, 27.oldal, 6. bekezdésében, az1009-ben alapított püspökségnek, I. István, első adományaként, Örvényt említi. Benedek Gyula történész, ezen adatok alapján írta, az idén szintén ezer esztendős Tiszapüspöki monográfiáját . A falu a tatár és török pusztítás után, két kilométerrel lejjebbre került a mai helyére, régi templomának emlékét máig őrzi, és őrizte I. István emlékét, új falujának fő utcáját róla nevezte el. Szent István útnak hívták, 1914-ben is, amikor, jelenlegi templomát annak fő útjának közepére, a jelenlegi Hunyadi útra építették és szentelték fel Szent Anna napján. 2009 darabos.