037

Gondolat a rózsáról

Szépséges, kedves virág nekem a rózsa,
Bájos, vidító, mégis oly szelíd a mosolya.
Mikor egy esõcsepp könnyedén megül rajta,
Mintha sírna, midõn az ember a szerelmet siratta.
Sejtelmes, mégis oly bársonyosan kedves,
Vörös színben romantikusan szerelmes.
Rózsában megtalálod az olyant, azokat,
Kik nem pénzért adják az édes álmokat.
Nincs több ilyen virág, mi így átadja gondolatait,
Mely ennyire magába zárja szépségének mély titkait,
Ki sûrû, szúróstüskével, vértezi fel magát,