Igen, valóban!
Nagyon megragadtad a lényegét Ilona!
Mosolyogva sétáltam ott!:)))
Pompás hely, pompás kép. Árad a nyugalom.
:))
Jó lesz!!!
Remélem nyugisabb idők jönnek már egyszer nekem is és elmegyek. De jó lenne! : :-D :-D
Igen, nekem tetszettek!
Volt ragi pisztoly is!
És jövőre elviszlek!!!!
Mari ez lett volna az én világom :))
Szép díszeket készítettek?
Ó, majdnem beálltunk mi is a zokniliba késszítésbe!
csak akkor szegény gyerekek elől vesszük el a helyet!
Úgy akartak, hogy az csak na!
Jó érzés volt!
Az ajtó és asztalidísz készítést fölényes nyugalommal figyeltem már! Hi-hi!
Volt, ahova oda sem lehett menni, mert akkora volt a tumultus!
Mari én beálltam volna.:)
A gyerekek nagyon élvezik a kézműves dolgokat. Azt figyeltem meg, hogy nagyon érdekli őket minden ilyen dolog.
A szülőnek csak oda kellene figyelni mi érdekli a kis csemetét.
És rengetegen voltak ma!
persze az ünnep miatt is!
De jó érzés volt, hogy az emberek érdeklősőek és mosolyognak!
Játszottak a gyerekellel!
Tanították őket kis kézműves fogásokra!
Majdnem mi is beálltunk!
Igen, most megint vissza mentem egy kicsit a múltba. :))
Nagyon jó dolog ilyeneket látni és azt, hogy megbecsülik a népi építészetet.
Aranyos házikók vannak itt!
És mindegyiket elhozták eredetben, s újra felépítették!
Még a malmot is!
Zárt veranda, nyári konyha! Nagymamám házában is volt!
Hasonlóan, fokozatosan épült át, éppen úgy, ahogyan leírtad!
Jó érzés ám ilyenekre gondolni!!!
Igen, az alap ez volt, aztán a nádtetőt felváltotta a cserép, A tornác könyöklőt, majd üvegeket kapott, igy egy zárt veranda lett belőle. A kis kiugró lett a nyári konyha.
Legfőképpen az Alföldi mezőváros és falu tájegységben voltak a programok!
Örülök, hogy szép emlékeket idéz!!!:)))
Ez a szívemhez közel álló kép. gyermekkoromban ilyesmi volt a házikónk.