Köszönöm szépen! :-)
Ismét egyetértek veled Béla!
A csendet és nyugalmat ki kellett harcolni és meg kell becsülni!
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad. Bizony, jó néha egy kis magány a léleknek.
Mindig emberek között és emberekkel dolgoztam. A természet szeretetét belém nevelték - és jól tették! A természetben sosincs nyugalom, mindig történik valami, és csak az emberek képesek tönkretenni. Örülök, hogy néha olyan helyre vetődök ahol nem kell emberekkel találkoznom! :-)
Minek neked gyakran a csend és a nyugalom még...?! Elmélkedni ráérünk akár ezer évig is, élni viszont most élünk!:-D
Csendes, nyugodt hely. Mostanában elég gyakran járok errefelé. :-)
Gyönyörű!