:D
Az biztos, hogy emlegetik! :-)
Béla!
Lehet, hogy még ma is erről jutsz eszébe a régi munkatársaidnak.
:-))
hihihihíííhhhh "basszomáztál" :-D
Nem azokról van szó akik napi szinten folyamatosan angolul beszélnek hanem akik csak "kivagyiságból" teszik. Norvégiában 25 év alatt nem volt egyetlen magyar munkatársam sem. Amikor ott magyarul megszólaltam, mindenki "húzta a belit" mert tudták, hogy nagy ökörséget csináltak és azt levezetni csak magyar káromkodással tudtam.
Nyilván Te sem magyarul beszéltél anno Norvégiában, így talán nem ismeretlen, amit mondok. Lányom tizenegynéhány éve dolgozik az ENSZ egyik budapesti szervezeténél. Munkáját csak angolul végzi, naponta nálunk van, mivel szomszéd is, néha beszélgetés közben angolul mond egy szót....és gyorsan hozzáteszi, annyira keveset használom ezt a szót magyarul, hogy hirtelen nem is jutott eszembe.
Én nem azt mondom, hogy ne érdekelje őket 1-2-10 idegen nyelv hanem, hogy becsüljék jobban az anyanyelvüket. Például nem kellene angol kifejezést használni két magyar ember társalgása közben.
Igazuk van Béla! A mi nyelvünkkel a fővárosból Soroksárig sem juthatnánk el. ...nyilván sosem késő tanulni, de én annyira szenvedek, amikor turisták fotózása után címet cserélünk a fotó küldéshez, hogy mindig csak az orosz szavak jutnak eszembe, melyből perfekt vagyok.
Én nem szoktam a mai fiatalokat megszólni de az az igazság, hogy jobban érdekli őket az angol nyelv mint a magyar. :-(
:-)
Igen sajnos, pedig a mai fiatalokra is ráférne egy kis nyelvészet...
Hermi: Köszönöm a megtiszteltetést! A tanár úr hangja még mindig itt él a fülemben amint öt percben elmeséli a magyar nyelv bökkenőit, de ez az orgánum megszűnt immár 25 éve.
Anna: Lőrinczét nem ismertem, mint embert, de ha választani lehet, akkor inkább a mi Bélánkkal beszélgetnék:-)
Hermi: Gondolod ki kellene fordítanunk Bélát? Hátha Lőrincze Lajos veszett el benne...:-D
Ösztövér kútágas...
:-))
Lőrincz Lajos sem fogalmazhatta volna meg ilyen találóan, egy szóban:-)