Kedves Csillus! Ez csak a mai fiatalság szemében lehet "fura". Ha a felnövő generáció töredéke hasonlóképp nevelkedne, Magyarország igen hamar kilábalna az összes válságából. Egy kicsit nekem is részem volt hasonlóban, bár a családi viszonyok miatt korlátozottan volt benne részem, lévén, hogy a legidősebb unoka voltam, és 400km-re laktunk tőlük. :)



Kedves Sándor! Köszönöm elismerő szavaidat és megtiszteltetés számomra, hogy követed a képeimet! A kompakt gépem után, most ismerkedem a tükörreflexes masinám lehetőségeivel. Remélem egyre jobb, és jobb fotókkal tudom szolgálni az érdeklődésedet, és az indás közösség irántam tanúsított figyelmét is. :)

A legtöbb fenti dologgal rezonálok, hasonló élmények és látásmód kapcsán.

Gratulálok a fordulat bátorságához, még ha az sokszor készer is.

Nagyon remek a londoni sorozat. A hosszú záridőt ilyen módon rég láttam tudatosan alkalmazni. Nagyon jó. Ha megengeded, követlek.

... es milyen bolcsen latta! :)))

:) Ha mi túléltük komonyab baj nélkül, akkor a gyerekink is tú fogják. Temészetesen most sokkal jobban aggódunk értük, mint akkor saját magunkért. De ez így van rendjén. :)

Koszonom szepen kedves Csillus! :)))

Mostanra mar ovatos duhaj lettem. Csak biztosra megyek. :)))

Mai fejjel a huszoneves onmagamert nagyon aggodnek, de az mar regen volt. :)))