Hát az biztos, hogy aznap nem sok mindent tudtunk rábízni, mert állandóan a zuhany alá járt, de azért néhány nap múlva már ő is velünk nevetett:)
Szegény! :(
hihihihíííh
A zrikálás még hagyján, de az égés fájdalma....!
:-D Volt egyszer egy kollégám, aki egyszer nyáron délutános műszakra úgy jött be, mint a főtt rák! Kiderült, hogy délelőtt kiment a strandra, aztán elaludt a napon! Na, hogy az mennyit kínlódott, mire mindenhonnan levedlette az égett bőrt! Sajnáltuk is, meg jól ki is nevettük, még hetek múlva sem volt nyugta a zrikálásunk miatt!:-D
Hermi: Feltehetően igen, hiszen a későbbiekben már az egész gép is árnyékot adott neki.
Gondolom észrevette, ha már a kobakját sütötte a nap.
Vajon belekalkulálta a nap járását is?
A sajátját biztos. :D
hihihihíííh
Sejtem, nem először teszi. Ismeri a szárny méreteit...
Kifeküdt az öregúr! :D