Erzsébet: Gondolom mindannyiunké! Én aznap 10-14 közt intéztem a városban halaszthatatlan ügyeim, menet közben el tudtam viselni. De amikor száz társammal egy üvegfolyosón 1 óránál többet várakoztunk a filmes fizetésre, már 20 perc után csavartuk ruháinkból a vizet.
marcipan74: Kénytelenek, nem tető alatt dolgoznak :-(
Minden elismerésem!