Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
Köszönöm Anna a képes tudósítást! Szomorú a látvány, de így, a kényelmes fotelunkból egy kicsit betekinthettünk abba, hogy ezek a szerencsétlen emberek milyen körülmények között próbálnak boldogulni és túlélni több száz kilométerre az otthonuktól!
amari-Hermi-irenne56-Nagy Karolina:
Köszönöm a látogatásotokat és a véleményeteket!
A menettel tartva igen sok szívszorító, könnyfakasztó benyomás ért, s nem mondhatom, hogy magam is nem könnyeztem meg a látványt. ....bár ez nehezen képzelhető el a rendszeres megnyilvánulásaim alapján. Egy-egy gyerekben unokámat képzeltem el hasonló esetben...
Ugyanakkor magam sem gondolom helyes megoldásnak, hogy milliók hagyják el otthonukat a háborúskodások, vagy egyéb okok miatt, hiszen földrészünk befogadóképessége is véges lehet. ...de a választ én sem tudom, mint az országok vezetői sem :-(
Anna: ezzel pontosan így érzek én is, szívszorító látni ezeket a gyerekeket, nőket, szerencsétleneket... Szerintem, nem sok vezető beosztású ember lenne képes ma a megoldás kitalálására... Nekik is jobb volna a saját szülőföldjükön, a saját hazájukban, de ha nálunk lenni olyan a helyzet, akkor valószínüleg mi is menekülnénk... Remélem, nem érjük meg...
Nem megoldás, amit választottak, de kis remény, hogy a gyerekeik felnőhetnek...
Krémusz
Krémusz 2015. szeptember 04.
Anna, köszönöm szépen, hogy a Te szemeddel láthattam! Kíváncsian és összeszorult szívvel várom a folytatást képeidben is és a valóságban is....
anna schwelung
anna schwelung 2015. szeptember 04.
Köszönöm Krémusz!
Szívszorító a menetben szemtől-szemben találkozni a szerencsétlen sorsú emberekkel.
amari
amari 2015. szeptember 04.
Anna! Köszönöm ezeket a képeket, bár nagyon szomorú, hogy ma ilyen fotókat tudsz készíteni.
Hermi
Hermi 2015. szeptember 04.
Anna: Köszönöm, hogy megmutatod ezeket az összetört, mégis józanul gondolkodó, optimista embereket!
Érjen révbe az életük!!
irenne56
irenne56 2015. szeptember 04.
Köszönöm Anna a képes tudósítást! Szomorú a látvány, de így, a kényelmes fotelunkból egy kicsit betekinthettünk abba, hogy ezek a szerencsétlen emberek milyen körülmények között próbálnak boldogulni és túlélni több száz kilométerre az otthonuktól!
anna schwelung
anna schwelung 2015. szeptember 07.
amari-Hermi-irenne56-Nagy Karolina:
Köszönöm a látogatásotokat és a véleményeteket!
A menettel tartva igen sok szívszorító, könnyfakasztó benyomás ért, s nem mondhatom, hogy magam is nem könnyeztem meg a látványt. ....bár ez nehezen képzelhető el a rendszeres megnyilvánulásaim alapján. Egy-egy gyerekben unokámat képzeltem el hasonló esetben...
Ugyanakkor magam sem gondolom helyes megoldásnak, hogy milliók hagyják el otthonukat a háborúskodások, vagy egyéb okok miatt, hiszen földrészünk befogadóképessége is véges lehet. ...de a választ én sem tudom, mint az országok vezetői sem :-(
Hermi
Hermi 2015. szeptember 07.
Anna: ezzel pontosan így érzek én is, szívszorító látni ezeket a gyerekeket, nőket, szerencsétleneket... Szerintem, nem sok vezető beosztású ember lenne képes ma a megoldás kitalálására... Nekik is jobb volna a saját szülőföldjükön, a saját hazájukban, de ha nálunk lenni olyan a helyzet, akkor valószínüleg mi is menekülnénk... Remélem, nem érjük meg...
Nem megoldás, amit választottak, de kis remény, hogy a gyerekeik felnőhetnek...