mammaróza: Nekem elkerülte volna a figyelmem, de társaságunkban valaki sótartót szeretett volna venni nála (meg aztán rácsodálkozni, ilyen egy piás postarabló?). Sótartó nem volt, de mindenféle cserépedény magyar címerrel, rovásírással, mely nem az én világom. Ha valóban Ő csinálta, hallani hogy a rabságban tanulta ki a szakmát, úgy tényleg jól kinéző portékái voltak.
Nem vitatom, hogy könnyű megélhetés!!!
:-) Gondolom, egyiküknek sem könnyű, pedig ők is emberek! Nézd csak:
ezt Prágában találtam:
http://indafoto.hu/hermi/image/18894207-af5740e2/566377
Vettől tőle egyet emlékbe?:):)
Megnézted, szépek?:)
No ezt megkérdezhettem volna vasárnap a Whiskeys-től, aki állva árusította a cserépedényeit! :-D
Talán annyiban, hogy ülni könnyebb egész nap, mint állni!!:):)
mammaróza: Úgy látom Hermi könyves emberének nehezebb lehet a megélhetése, megállhatása, mint az enyémnek!!
Bizony, vannak néhányan, akik nem egyszerű módon keresik a kenyerüket...
http://indafoto.hu/hermi/image/19145941-d0e37386/504391
Nem irigylem, valamiből mindenkinek élni kell!
mammaróza: Igen, mint láttad a másik képen. Ott tartózkodtam, amint bő nadrágjában, hátizsákjával megérkezett. Majd matatni kezdett a gatyóban, csörgött-zörgött valami fém tárggyal és leült a semmibe. Időnként felállt, utána ugyanúgy lecsücsült...
Hermi: Igen sokan néztek döbbenten, sajnos a földre tett kamerám előtt sokan átmentek, alig sikerült 1-2 ilyen fotó :-(
Levegőben ülve???:)
A rácsodálkozó úr ábrázata nagyon tetszik!!:-)))