Fiaméknál négy csemete van, nagy a rokonság, mindig van valami alkalom, hogy a mélyhűtőböl elővegyenek a sütikből.

Egyébként Ők is nagy gyümölcskedvelők velem ellentétbe, aki inkább a befőtteket szereti.

Dávid, akinek a tortát sütöm alkalmanként, Ő fogyózik, de azért be.be kap egy-két szelet sütit, ha éppen betoppan.

Lánmyom kisfia pedig nem igen van oda a nyalánkságokért.

Rossz lehet, ha valakinek bozonyos dolgokat nem szabad enni, sajnos egyre többet hallani.

Mi ketten könnyű dolgokkal elvagyunk, sőt kettőnknek nem mindig éri meg sütni, a gyerekek szívesen megkóstolják, de vigyáznak az édeséggel, nem egészséges, répa, céklatorta és gyümölcsök, ezeknek sikere van, de az egyik fiam épp csak megkóstolja, ha sütök, ő nem ehetne lisztet, cukrot, tejet sem. Igazság szerint nekem is így kellene étkeznem.

Érdekes, de a családom egyfajta tortakrémet szeret, amit készítek és az egyszerű sütiket. Csak azt sokat! :D

Igazad van, nem kell túlbonyolítani, én korábban mindig valami csodát szerettem volna, de rájöttem az nem megy nekem. Az egyszerűség néha több!

Hát a díszítés nekem sem erősségem, főleg a korom miatt is, de annál nagyobb szeretettel készítem őket.

Legnagyobb unokámnak készítettem ezeket, mindegyikhez egy emlék fűződik.

Néztem a tortákat, én is szeretek sütni, de díszíteni sosem tudtam, szépek, milyen finomak lehettek!

Jó étvagyat!

Éva, Neked is köszönöm.

Aranyosak vagytok.

Egyetértek Karolinával! :)

Karolina, köszönöm a véleményed.

Sajnos egyre ügyetlenebb az az áldott kéz. :(