Az austerlitzi csata után majdnem Napóleon kezébe került, de még idejében elmenekítették. Trevor Travenscorft A Végzet Lándzsája c. könyvében leírja, milyen morbid szenvedély fűzte a Parcival-legendában és a Grál-mondában oly fontos szerepet játszó fegyverhez az okkultizmussal is kacérkodó Hitlert, akinek meggyőződése volt, hogy mágikus erővel bír, és világuralomhoz segítheti. Az Anschluss után Bécsbe bevonulva személyesen vette ki a Hofburg múzeumának tárlójából, és küldte Nürnbergbe. Innen a háború végén egy föld alatti rejtekhelyre vitték. 1945. április 30-án amerikai katonák találták meg. Nyolcvan perccel azután, hogy az amerikai kormány nevében lefoglalták, Hitler bunkerjában öngyilkos lett, halálával erősítve meg a Végzet Lándzsája legendáját.
...hogy melyik lándzsa ütötte át a keresztfán függő, halott Jézus oldalát: az-e, amelyet Rómában őriznek, vagy pedig az, amely a bécsi Hofburg kincstárában látható? Longinus lándzsája – így nevezik arról a római katonáról, aki miután keresztülszúrta Jézus élettelen testét, egy csoda folytán hívévé vált: Jézus lecsorduló vére ugyanis Longinus beteg szemébe kerülve csodás gyógyulást eredményezett. A katona odahagyva ezredét csatlakozott az apostolokhoz, és Rómában átadta a lándzsáját Szent Péternek. Az örök városban őrzött Longinus-lándzsánál azonban sokkal híresebb az, amely Bécsben található. Ezt a legenda szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg, ugyanaz, aki megálmodta, hol van Jézus keresztfája. A kelet-római császárok mindig utódjukra hagyták a becses ereklyét, amely győzelemre segítette fegyvereiket. A hagyomány szerint neki köszönhetően verte vissza Aetius Attila hunjait, győzte le Theodosius a gótokat, Martell Károly az arabokat, Nagy Károly a szászokat. Nagy Károlyt 47 csatában segítette – jegyezték fel a krónikások, akik szerint az uralkodó végzetét is a szent lándzsa okozta: percekkel azután, hogy egyszer véletlenül leejtette, meghalt. A frankoktól a Hohenstaufen-dinasztiához került, segítette Barbarossa Frigyest és utódait, majd végül a Habsburgoké lett.