Gyerekszemmel a világ

Vincze Zoltán
Gyerekszemmel a világ
Mi mind egy nagy család vagyunk,
Ádám s Évától származunk.
Az ő gyerekei vagyunk,
Míg élünk, azok is maradunk.

Hol az öröm, hol a béke?
Elveszett a messzeségbe?
Hol az élet, a ragyogás,
Hol a gyönyör, hol a varázs?

Úgy élünk most egymás mellett,
Mint valami idegenek.
Mért lett ilyen ez a világ,
Hol kell keresni a hibát?

Nem számít, milyenek vagyunk,
Nem számít, hova tartozunk.
Fontos, hogy legyen szeretet,
Legyen egy boldog életed.

Hol a szebb életnek kulcsa?
Van valaki, aki tudja?
Bárcsak szeretet költözne
Minden embernek szívébe.

Ez a világ sajnos romlott,
Nem lát egyebet csak gondot.
Nincsen öröm, nincs nevetés,
Csak egymással nemtörődés.

VILÁG, változz szebbé, jobbá,
Olyanná, mint régen voltál.
Legyél tündöklés és fény,
Hol örökké él a REMÉNY.