_
Az angyal az út végén
  • 2010. nov. 16.
  • 3268
  • 18
  • 16
  • beágyazás
    XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
2009. Kontár Csaba Attila

dino   2010. november 16.

bocsánat kontiki..., ezt nagyon hazavágtad a HDR tónusokkal..., inkább rideg kriptahangulat, mint a mesés halászbástya..., a hatalmas kontrasztokkal nagyon vigyázni kell, mert elveszi a kép szépségét, melegét...
bocs az őszinteségért - igyekszem korrekt lenni - és ez amúgy is csak egy vélemény... Üdv, d*

Kontiki   2010. november 16.

Köszi a véleményt! Minden jöhet, mert ez is a tanulás része és én most tanulgatom, szokogatom a HDR-t.

WadWanda   2010. november 17.

Na kezdem újra....
Szerintem nagyon jó kép lett, igaz nekem kicsit más az ízlésem mint dinóé. Kellenek a színek és az erős kontrasztok és néha kellenek a pudingos pasztellek is, mikor hogy. Ez a kép bőven elbírja az erős tónusokat, max. más cím kell. Pl. amire rögtön asszociált dino: (kriptatúra) morbid de jó. Kontiki, nagyon szép lett, nekem nagyon bejön!:)

dino   2010. november 17.

a szemünk a legjobb műszer, nálam ez az első szempont, igaz ugyan, hogy relatív és egyéni mérőeszköz, de miért kéne jobban hinnem másnak…
magam is nagyon szeretem a HDR képeket, és látom, hogy a fenti kép is beleesett azokba a hibákba amikbe mindegyik kezdö HDR szokott :) ez nem baj, csak kell tudni továbblépni…
amiért általában szeretjük a HDR-t, mert azt is láthatóvá teszi ami szerintünk nincs rajta a képen, ui a számítógép másképpen gondolkodik…, ezen a képen, ez jelenlegi formájában túl sok…, színes, de színessége a HDR-rel túlbolondított, grafikusan ható valótlan valósággá vált..
mindenképpen dicséret illeti Kontiki kisérletezö kedvét és köszönöm megértését !

WadWanda   2010. november 17.

Igazad van dino, szemünk a legjobb mérőműszer, de mindenkié máshogy lát és mást érzékel....és mindenki máshogy itél meg egy képet egy szobrot egy épületet, bármit. A legtöbb alkotó ember legyen az profi vagy amatőr, szerintem elsősorban magának alkot....ebből kifolyólag azt és úgy ahogy neki tetszik. Én értelek de el kell neked is fogadni, hogy van más vélemény is....és ha a Tiédet akarod előtérbe helyezni akkor ildomos úgy kezdeni, hogy "szerintem"....remélem nem baj, hogy írtam, üdv: WW

dino   2010. november 17.

Kedves WW,
a legcsekélyebb mértékben sem szeretnék veled szócsatába keveredni, annál is inkább, mert a választ Kontikinek szántam…, de ha már nekem cimezted:
- aki kilép a hálószobafotó kategóriából és az indafotófalra dolgozik, az bevállalja a megmérettetést, teszteli magát, vagyis kiváncsi a véleményekre…
- soha sehol nem irtam, hogy nem fogadom el más véleményét..,
- szerintem a “szerintem” az az én véleményem, amit ott olvasol a nevem alatt (dino mondja:) vagyis tök fölösleges szóismétlés

WadWanda   2010. november 17.

Kedves Dino!
Felfogtam, de szerintem ez egy nyílt kommentelés és ha nem is nekem szántad attól még simán lehet válaszolni a Te felvetésedre is....
Kontikitől elnézést kérek, hogy a képe alatt ment ez a kis csörte:)
A kép meg gyönyörű!:)

Kontiki   2010. november 17.

Sziasztok! Mindenkinek igaza van, ez egy ilyen világ!!!!
Aki ide (vagy más fotós oldalra) feltesz egy képet, az vállalja, hogy véleményezik a képét.
Elsősorban mindenki a pozitív visszajelzésekre pályázik, de ha a személyisége elbírja, akkor a negatív véleményből tud tanulni (feltéve ha akar).
A másik, hogy mindenki egy kicsit magát mutatja meg az alkotásaiban (azaz az éppen aktuális lelki-tudati - testi állapotát).
Nekem most ezek a komorabb hangulatú képek jönnek be, de ez remélem csak a természetes bioritmusom miatt van.
Cseppet sem bánkódom, hogy itt beszélgettünk (beszélgettetek), mert ezek szerint ez a kép egy jó indok (inda:-)) volt rá!
:-)

WadWanda   2010. november 17.

Szia:)) Nyugodj meg, jön a tél ez már indokolja a komorabb hangulatodat és azt hiszem a szomorúság ugyanúgy inspirál embereket mint a boldogság. Szép fényeket és képeket!:)

male   2011. január 20.

szegény dínó, vandával álltál le vitázni, hát az reménytelen... ő hivatásos dícsérgető. Lehetetlen bármilyen negatív kritika igazáról meggyőzni... én már feladtam

lamerle   2011. november 21.

Megnéztem nagyban!:-)
Induljunk ki a kép címéből, Angyal az út végén. Igen a kép középpontjában ott van a tiszta fehér, az angyali Fény. Az oda vezető úton, a mennyezeten is a HIDEG kék, és a MELEG barna árnyalatai, komplementerei dominálnak. Olyan az egész mint maga az ÉLET, amely végig a kettősségről szól, boldogságról és boldogtalanságról többek közt. Ennek a mondanivalónak a kép színvilága tökéletesen megfelel, GRATULÁLOK hozzá Kontiki!:-)

Kontiki   2011. november 21.

Hát igen ilyen az út!
Van benne "menekülőfolyosó", kis ablakok, ahol egy-egy szín (helyszínre) lehet rálátni...
Nagyon jó gondolat volt lamerle mester! :-)

Kedvencnek jelölték
Gyűjteményekben
Albumokban